A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Szirácsik Éva A személyes kapcsolatok hatása a Rákóczi-kori Nógrád vármegye hivatalos ügyintézésére

A rendeletek felolvasását II. Rákóczi Ferenc maga is kérhette. A fejedelem 1704 júniusában például arra utasította Nógrád vármegyét, hogy a szolgabírái hirdessék ki a katonáknak és civileknek, hogy tartózkodjanak a káromkodástól, szitkozódástól és átkozódástól.

3 1706-ban az összeírás elkészítésével megbízott Berzeviczy Ezékiel és Dőry András hadbiztosoknak adott utasítás értelmében a fejedelem nyílt rendeletét fel kellett olvasni a települések bírái és a szolgabírók előtt.

4 A rendelkezések felolvasása azonban egy kiskaput is nyitva hagyott az érintettek számára, hiszen arra is hivatkozhattak, hogy a felolvasásnál személyesen nem voltak jelen, aminek következtében a rendelkezésről nem hallottak. Minderről II. Rákóczi Ferencnek is tudomása lehetett, ezért adhatott ki olyan utasítást 1706-ban, hogy a spekulánsokról szóló határozatát hirdessék ki a legközelebbi nemesi közgyűlésen, vagy annak hiányában a szolgabírók a járásaikban gondoskodjanak írásos hirdetményekről, hogy senki se menthesse ki magát a parancs nem ismerete miatt.

5 A korszakban elterjedt volt a megbízottak által történő ügyintézés, ami során egyegy megbízott ajánlólevéllel érkezett a vármegyéhez, amelyben csak azt tudatták, hogy az adott személyt felhatalmazták bizonyos ügyek ismertetésével, vagy elintézésével. Ilyen ajánlólevelekkel érkeztek még a vármegye átállása előtti időkben is. 1703 áprilisában például Borsod vármegye Gyürky Pált küldte Nógrád vármegyébe olyan megbízatással, amit szóban kellett ismertetnie. Borsod vármegye ekkor kérte, hogy Nógrád vármegye válaszát Gyürkyvel küldjék vissza.

6 Hasonló jelenségként értelmezhetjük, hogy Nógrád vármegye is igyekezett leveleit megfelelő kísérettel célba juttatni. A levelek, kérvények Nógrád vármegyei küldöttekkel érkeztek elsősorban II. Rákóczi Ferenchez, olykor pedig Bercsényi Miklóshoz is. Még 1703 őszén a Gács várába szorult nemesek Kajali Pált és Ráday Pált küldték Rákóczihoz Tokajba, hogy jelentsék hűségüket a fejedelemnek.

7 A vármegye átállását követően is sokáig fennmaradt ez a gyakorlat. II. Rákóczi Ferenchez 1703 decemberében így jutott el Nógrád vármegye levél és követ útján előterjesztett kérvénye az adóról.

8 Balogh Mihályt pedig 1704 decemberében küldték követségbe a fejedelemhez különféle ügyek miatt.

9 3 Nógrád Megyei Levéltár (NML) XTV-3. C-5/5. 188-189. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a káromkodók megbüntetéséről és a természetbenik begyűjtéséről (Solt, 1704. június 4.) 4 NML XIV-3. C-5/6. 245-246. Berzeviczy Ezékiel és Dőry András hadbiztosoknak adott utasítás az összeírás végrehajtásáról (1706.) 5 NML XTV-3. C-5/6. 168-170. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a spekulánsok elleni fellépés ügyében (Érsekújvár, 1706. július 18.) 6 NML IV. 1. b. 1702-1705. 1703. 4. 7-8. Borsod vármegye levele Nógrád vármegyéhez a Gyürky Pálra bízott ügyekről (Miskolc, 1703. április 19.) 7 Benda Kálmán-Esze Tamás-Maksay Ferenc-Pap László (sajtó alá rendezte): Ráday Pál iratai. I. köt. 1703-1706. Budapest, 1955. 13. 8 NML XTV-3. 5/5. 51. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a vármegye szükségleteinek és hátralékának kezeléséről (Tokaj, 1703. december 15.) 9 NML XTV-3. C-5/5. 251-252., 256. Balogh Mihály Nógrád vármegyei követ előterjesztése II. Rákóczi Ferenc részére a Pápai János titkár által lejegyzett fejedelmi megjegyzésekkel (Galgóc, 1704. december 14.)