A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)
TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története
Nyitra-megyei Csávoj 149 határjárásában említik Cichman birtokot. 1411 november 6.án az 1393-ban említett Csicsmányi Miklós fia János más néven jelenik meg: Néhai Túróci Miklós, Uyhel-i bíró fia Jánosként, aki lemond csicsmányi, (Kiszuca-)újhelyhez közeli szvederniki és a túróci zábori öröksége feléről nővére, Klára, Rakovi Lőrinc fia Márton felesége javára, 151 majd 1411 december 26-án Túróci Miklós özvegye Erzsébet és gyermekei, János és Katalin elzálogosítják 16 évre 2000 forintért Rakouch-i (Rakovszky) Lőrinc fiának. 152 1393-ban a Privigyéhez tartozó Lipnik már említett határjárásában a nemesi tanúk közt szerepel Péten fia Benedek deLuchka is. 153 A Lucska ekkor még mindig lakatlan erdő ugyan, de nemesi birtok. 1414 július 2-án Naghchorna/Naghcherna-i Loukus fiait, Mártont, Jánost, Mihályt, Tamást, Pétert és Fülöpöt beiktatják a Trencsén-megyei Zdudench birtokába. 154 Ez a birtok nem más, mint a Lucska-erdő Csicsmánnyal határos (déli) része, amelyet tőle az említett Studenec patak választ el. A Podmaniczkyaké lett az erdő másik (északi) fele, ahol később Facskó jött létre. Naghcherna-i Leakus egy másik fia, Miklós 1361-ben királyi ember a krasznai iktatásnál. 155 A Leukus név, mint egy 1488-i oklevélből kiderül, nem Lökös, hanem a Levkó latinos változata, szintén délszláv, 156 s jelentése 'Balog'. Ebből az 1414 évi iktatásból arra lehet következtetni, hogy a Csernyánszky család egy tőről fakad a Podmaniczkyakkal, s az említett Csarnak leszármazottja. Az iktatás legvalószínűbben egy osztály nyomán jött létre, amikor Csarnak örökösei egyik felének jutott Tepla, Vrchtepla és Csernakovkosztolec, a másik felének a két Cserna és a Lucska erdőnek a Studenec-patakkal határos, e patakról elnevezett fele. 157 1418 márc. 8-án Lucskai Bertalan tiltakozik az ellen, hogy a Lucska birtok felét a Podmaniczkyak elfoglalják. 158 Itt az a kérdés, hogy melyik feléről van szó. Én úgy gonCsávoj Czabaj, a Vérkői Pénzes családé, amely nem rokon a Podmaniczkyakkal. (Lukinich Imre i. m. I. LX-LXI.) 1478-ban megszerzik e faluban rejlő királyi részt is. (Lukinich Imre i. m. I. 122. DL. 17174) - A nem messze fekvő Trencsén megyei Cselko-lehotát 1540 k. viszont Czawkowa lhota-nak írják (Lukinich Imre i. m. III. 165). E települést a Domanizsán prediális lednicei Posnanus jobbágy és fia, Celko alapította. (Fekete-Nagy Antal i. m. 237.) E poznani prediális neve - lengyel lévén - megengedi a Czawko írási formát is. Ennek alapján úgy látszik, hogy a Vérkői Pénzesek és Cselkó családja egy tőről fakadnak. ZsO I. 4946. Munková, Eva i. m. 15. ZsO III. 1429, DL 67348 Fekete-Nagy Antal i. m. 108.; Kavuljak, Andrej i. m. 79. szerint a falut ekkor alapítják. A 2000 forint megfelel 500 márkának. ZSO I. 2786 ZSO IV. 2212. Fekete-Nagy Antali, m. 107. DL 5040. Ld. a bosnyák király, Tvrtko nevét. Levkó a Csarnak fia Pálnak testvére lehetett, a harmadik testvér pedig talán az említett Pető (Péter). Pál és Péter ez esetben még ikrek is lehettek gyakori névadási szokás szerint. Átlagban 30 éves generációkkal számolva, meg figyelembe véve a nagykorúságot mint jogképességi feltételt az derül ki, hogy Csarnak és Adrián név szerint nem ismert apja egy generációval lehetett idősebb Károly királynál, s mikor 1308-ban bejöttek, fiai is felnőttek lehettek. ZSO VI: 1605; Lukinich Imre i. m. I. 14-15.
