A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

Podmaniczky Balázs özvegye kapja, majd ennek 1483-ban bekövetkező halála után az örökösöktől azt a város veszi meg. 1 Rajec egészen a Vág-völgyi vasút megépítéséig azonos nagyságú település volt mint Zsolna, amelynek 1869-ben is csak 2870 lakosa volt,

132 miközben Rajecnek 2666. Turot és Poluzsjét közelsége miatt Sztrecsényhez már ennek megalapításakor átcsatolhatták. Poluzsjét 1403-ban említik először.

133 Ami Turot illeti, Stephanus de Tauricz 1386 körül, Perms de Tawricz 1416-ban szerepel a zsolnai városi jegyzőkönyvben.

134 Mint a Rajeci völgy minden községe, ez is soltészséggé alakult, soltészcsaládja a Turecky, Tursky nevet viselte.

135 A feltehetően Csák Máté idejében melléje telepített Háromudvar 1416-ban már meglévő település, említenek benne egy Lacztko de Tribus curiis személyt.

136 A latin községnév nyilvánvalóan fordítás, mégpedig magyarból. Konszkát illetően arról értesülünk, hogy a már említett erdőjogát az uradalom megsértette, ezért 1413 október 28-án Lodowyk iudex seu rehteer de Konzka valamint a falu jobbágyai tiltakoznak szabadságuk újabb keletű csorbítása ellen, ezért Zsigmond Ztrechen várnagyához és egyéb tisztségviselőihez levelet intéz. A levélben szereplő rehtersygh/rehtersegh szavak, meg az előbbiben lévő Fekete erdeu arra utalnak, hogy a falunak voltak magyar lakosai is, akiket még a Balogok illetve soltészaik telepíthettek oda.

137 Ugyanaznap, 1413 október 28-án Zsigmond Cseh János iudex seu rehteer de Thaplafalva konszkaiakéhoz teljesen hasonló panaszát is orvosolja.

138 A konszkai vilicus et iudex 1421-ben a sztrecsényi possessiók vitájában lép fel.

139 1414-ben, Szentháromság vasárnapja után két nappal (jún. 5.) a túróci konvent előtt Pál fia László, ennek fiai Miklós és Péter továbbá ennek fia András Pan de KamienPoruba az üres és puszta Kunyerad betelepítésére adnak a Konszka községben lakó Aranarovics-mk mondott Miklósnak, valamint örököseinek advocatiam sive scultetiam cum uno Lanco et Curia, sessióval, malomjoggal és kocsmatartással a Kamenna Porubán szokásos módon, minden census, collecta és taxa nélkül. Az ott letelepedők 24 évre szabadságot kapnak, a munera kivételével. 12 év eltelte után az egész közösség évente 3 brevis márka földbért fizet. 24 év után lép életbe a részletesen felsorolt a teljes cenzus, collecta és munera kötelezettség. A vitás dolgokban évente háromszor a bíró és az uraság képviselője közösen ítélkeznek. Minden ügyben Zsolna, feljebbvitelkor Korpona dönt. A bíráskodás jövedelmének 2/3-a az uraságé, 1/3-a a soltészé. Az uraság ilyenkor csak két szolgával és három lóval jelenhet meg. A hospesek azaz jobbágyok ingó és ingatlan javaikat szabadon adhatják-vehetik. Az elhagyott ingatlan javakat a bíró foglalja el és a német szokás szerint osztja el.

140 A szövegben előforduló helynevek a másolat ké131 Lukinich Imre i. m. I. LVIII, 138, 173 132 Vlastivedny slovnik III. 353. 133 Kavuljak, Andrej i. m. 80. 134 Chaloupecky, Václav.- Kniha i. m. 84, 89. 135 Kavuljak, Andrej i. m. 87 136 Chaloupecky, Václav: Kniha i. m. 89. 137 ZSO IV. 1228 138 ZSO IV. 1229 139 ZSO VIII: 859. 140 Státny Archív, Bytca, Trencianska Zupa, Kamenna Poruba , no. 87. - Az oklevél a DF sorozatban nem található.