A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

Rajec jelentős hely volt, a város kancelláriával rendelkezett. 1382-ben a bécsi egyetemen tanult egy bizonyos Johannes Paganus de Ragcz

100 is, akinek nevében szereplő helységnév - a benne szereplő 'g' alapján - egészen biztosan Rajeccel azonos. A g-vel a korabeli szláv (ószlovák) nyelvben a [j] hangot jelölték. A városka ismeretlen korú, de már a 18. század véeén használt, középkori feliratú és helyesírású hivatalos pecsétjén is a felirat: REYGICS. Zsigmond kora Az 1380-as években a rajeci uradalmat pusztulás érte. Ez Zsigmond (1387-től király) unokatestvérének, Jodok őrgrófnak 1385. évi benyomulásához köthető. Zsigmond neki és egy másik unokatestvérének adja egy időre Pozsony-, Trencsén-, Nyitra-megyék területét. Jodok 1385-ben Nyitra városában tartózkodott, Magyarországról csak néhány év múlva vonult ki.

102 Hadi tevékenysége közben a jelek szerint felhatolt a Nyitra völgyén is, majd átkelve a hágón végigpusztította Frivald, Suja, Gyurcsina, Jaszenové, Zbinyó falvakat, Rajec várát, Kunyerádot s bizonyára még más falvakat is. Majd Lietava felé tért, felégette a mellette lévő Podhoriét. E „csehektől" elpusztított községet ugyanis - amely Lietava vára mellett fekszik s ennek tartozéka -, 1388 szept. 21-én Melchior fia Vladislav, Bebek István nádor lietavai castellanusa megbízásából Wan fiai Miklós és Krisun mint soltészok újratelepítették. Megkapták hozzá a mészáros, pék, cipész, kovács és ötvös mesterség jogát, a jövőbeli perköltségek harmadát, egyebekben pedig a zsolnai német szabadságot. 1530 körül egy Jan Wanow telkes szerepel a Rajechez tartozó Suján,

104 ennek alapján valószínű, hogy ez a német nevű család rajeci eredetű. 1387 óta a (vág)besztercei ispánság, - s így Rajec és Lietava vára is - a Rátót nembeli Ilsvai Leusták kezén volt,

105 aki folytatja a vidék újratelepítését. Ezért Leusták 1390 táján a nagyobb részben elhagyott Jesenow és ízben (Zbynov) villicatusát és judicatusát a német nevű Lampert Rajecz-i bíró fia Istvánnak és Jezenow/Jenezow-i Miklós fiának, Andrásnak adta 25, egyenként 106 dénárt érő márkáért. A mondott két helység András és István apai osztálya.

106 A szintén Rátót nembeli Kaplai (Serkei) Dezső comes, Hricsó, Lietava és Raycz/Raych várakat a királytól 1392-ben zálogba vette,

107 1393-ban pedig megvette Lietavát a Raychí6\ hozzácsatolt Sujával [Noghchywe) és Gyurcsinával {Gerkelehothaya) együtt.

108 E birtokra 1395-ben új adományt kap (Raych, Chya, Giorkelehaiaya) }

09 A birtokba Schrauf Károly: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen, Bp. 1892. 4, Főjük, Juraj: Mestské a obecne pecate Trencianskej zupy, Bratislava, 1974 84. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, Bp. 1984. 16, 153. Lombardini, Alexander: Lietava. Slovenské Pohl'ady, 1884 441-442. OK fasc.182/1/5 Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban. Bp. 1977, 187. Engel Pál: Királyi hatalom i. m. 144.; CD, X. 4. 642. ( 1407-re keltezve. Lehet, hogy ekkor írták át. ZSO nem említi.) ZSO IV. 2442 (DL72818) 2482. (DL7786) ZSO IV. 2872 (DL7848)