A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

mentén támpillérek helyezkednek el, de méretük alapján az látszik valószínűnek, hogy az épületnek sík födémé volt, amely nem adott át oldalnyomást a falra, amit pillérrel kellett volna felvenni. A falak fejtett kőből épültek, a fal vakolt volt, csak a nyílásbélletek és pillérek élei készültek faragott kövekből. Konszka, Kőporuba, Kunerád, Rajecfürdő és Poluzsje voltak Sztránszké filiái. Amikor a 18. században az anyakönyvezés elkezdődött, addigra már Konszka volt a plébánia központja.

72 Ezekre a településekre azonban Zsolna és Sztrecsény vára ellátására a királynak volt szüksége, ezért megszerzi magának a nála amúgy sem kegyben álló Athfiaktól. így lesz 1373-ra Konszka már királyi birtok, s kap kiváltságlevelet a régóta használt Fekete erdeare Lajos királytól.

73 „Fekete erdőnek" nem valami fafajtára utalva neveztek el egy erdőt, hanem azért, mert sűrű, magas fákból álló értékes szálerdő volt, ami épületfának a legalkalmasabb.

74 Kunszka 1386 körül Zsolna tartozéka,

75 holott Rajec jóval közelebb esik. Az, hogy Konszka a zsolnai (magdeburgi) jogot követi, lehetett az oka annak, hogy Zsolnához lett beosztva. Zsolna várhoz egyébként Konszkán kívül csak Zsolna város tartozott, más nem. 1368 után a Balogok még egy újabb települést alapítanak, RajecfürdŐt, abból következtetve, hogy 1376-ban a király a Balog nembeli Oth fiának nemcsak Stranzka possessioéú. ad cserebirtokot, hanem Tapokha villa wayth (fojt)-nak nevezett soltészságáért is.

76 Mint a későbbiekből kiderül, ezt követően Rajecfürdő is királyi erdőkiváltságot kap. Kőporuba azonban hosszú ideig megmaradt magánbirtoknak: a nyitrai Práznócon soltész Praznovszkyak szerezték meg, miután Porub(k)át mint soltészséget megalapítva megtelepedtek a vidéken. E községet gyakran Porubának hívják, csak később kapja a kicsinyítő képzős alakot, hogy megkülönböztethető legyen a másik, (Kő)porubától. Klecsént, Kunerádot is a Praznovszkyak telepíthették Hunyarad (és Kunszka) nevekben talán a Hund szó rejlik. A szepesi Hunfalva, Huncovce is eredetileg Hundsdorf volt.

77 A Kunszka eredhet azonban a ló' szóból is. Klecsén nevének eredete vitatott. A helyszín ismeretében a 'lótenyésztők' magyarázatra hajlok.

78 Porub(k)át soltészi családnévként először 1361-ben említik.

79 A krasznai iktatásnál királyi emberként részt vesz Poruba-i László, Poruba-i Kelemen fia Miklós,

80 akik a fentiek értelmében a Praznovszky-család tagjai. Amint azt a szerző személyesen látta. - 1748-ban beomlás történt, amit kijavítottak, a nyugati homlokzaton álló tornyot is ekkor építették. (Státny Archív, Bytca, Trencianska Zupa, Conscriptio Parochilalium, 1754) A beomlás a templom szentélye fölötti boltozatnál volt, itt a falat pót-pillérrel erősítették meg. 1858-ban egy földrengés után a templomot elhagyták és újat építettek, szobrait a konszkai templomba vitték át. Kocis, Jozef: Státny Archív v Bytci. Bratislava, 1959. 119.; Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény. (A továbbiakban: DF) 261460 Magyar Eszter i. m. 19. Chaloupecky, Václav: Kniha i. m. 84. DL 76010 Vlastivedny slovnik I. 473. A helynév az egész Felvidéken több helyen előfordul. Kiss Lajos i. m. I. 457. Sem a 'kunyhó', sem a 'szirt', sem a 'törpefenyő' nem látszik a helyre jellemzőnek. Fekete-Nagy Antali, m. 173. DL 5040