A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Praznovszky Mihály: „Nemzetem javára, nemzetemért írtam" Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján

te, hogy végre, leginkább nénjének eszközlő elősegítése mellett, erő és hatalom általa kielégítette legfőbb kivánságát." Ő Ságh Klárának nevezi, a fiu pedig Lökjetek László lengyel király fia, Kazimír, akinek nénje Erzsébet volt Károly Róbert felesége, ő jött el látogatóba Visegrádra. Amikor Sigmond király második feleségét említi, igen érzékletesen írja le annak kicsapongó életét: „temetetlenül engedett indulatainak, és a királyi thrónusnak felségét megfertéztetni nem undorodott." Ez a nemes ember véleménye is a trón szentségéről!

75 Ha valahol irodalmi kapcsolódás van, feltétlenül megjegyzi. Kékkő váránál említi hogy „Balassa Bálint 1583 eszt. Nógrád vármegyei Fő-Ispán volt", ami persze téves adat. A lap alján megjegyzi: „Az utóbbi Balassa Bálint Honth Vármegyének Fő ispánja, s a vers-szerzésnek nagy barátja volt, kinek verseit, közrebotsátott munkájában én is gyönyörűséggel olvastam", vagyis összekeveri a két Balassi Bálintot.

76 A megye jeles férfiai időrendi felsorolásában a hadi érdemek stb. mellett szerepelnek az irodalmiak is. Ember Pál, (1690) a losonci ref. Prédikátor, aki lefordította Lampe históriáját, Balassa Bálint, (1709?) „vitéz Bajnok. Közre adott munkája bizonyítja, hogy Poéta is volt." Katona István Kanonok és Történetíró, (1741). Mikovinyi István, nevezetes földmérő, Bél Mátyás munkájában a Vármegyék rajzolatait adta közre, (1742). Kármány József Los ref. Prédáikátor, végre superintendens. „Több jeles munkái bizonyítják, nagy tudományát és szorgalmát". Bay Ferenc: „ez mélyen olvasott férjfiu". „Néhai jó emlékezetű Kármány Józsefnek (a kit az író jól esmért) több közre botsátott munkáji között jeles ez is Az istennel való társalkodás a reggeli és estvéli órákban. Sturm és Thiede német nyelvből lett Magyarra való fordítás 1784 eszt, két kötetben" - amikor a losonczi reformátusokról ír, köztük a híres író, Kármán József apjáról.

77 Idézi Koháry Istvánnak egy versét, amelyet amúgy a Tudományos Gyűjteményből vesz át, de idézi Kotzebue Béla futása című drámájának egy mondatát Cserei Péter fordításában: „Nagy a vitéz akkor (úgy mond), midőn az ellenséget meggyőzi, de nagyobb mikor annak megbotsát." Négysoros latin nyelvű verset idéz, amelyet a pesti múzeumban talált - anonim a szerzője -, mely szerint a természet losonci járásnak hegyeket adott, a fülekinek jó forrásokat, a szécsényi ad kenyeret, a kékkői pedig jó bort. Majd ugyanott idézi már egy hosszabb verset Glosius János művét, aki ugyancsak a nógrádi négy járás jelességeit írja le latinul.

78 Nem véletlen hát, hogy öt esetben talál alkalmat saját versének beillesztésére. Ezek a versek valamilyen módón összefüggnek a leírt személlyel, eseménnyel, mégha nem is konkrétan, de példázatosan. Alsósztregova leírásánál hozzáteszi versét, amely a teremtés, a munka dicsérete. Schifner Lőrinc vagyonát a gácsi koldusokra hagyta alapítványként, s az ő emlékére írta ezt a versét. Egy rokonának, gróf Berényi Andrásnak írta a következőt, halálára 1816-ban. Karancsságnál említi a földesúr feleségét Prónay Honorátát, aki 1819-ben halt meg, az ő emlékére írt versét közli. Kishartyánban élt Bay Ferenc 1820-ban halt meg, a neki írt versét is ide iktatja.

79 Szívesen használ szép szavakat, kifejezéseket. Néhány ezek közül: a várakat széjjel hányatták, tsata piartz, sebbe esett (megsebesült) egybekaptsolta magát (a seregek M. 1/242, 4/111 M. 3/116 M. 4/29, 1/71 M. 3/67, 4/173, 1/161 M. 1/93, 1/108, 1/172, 1/255