A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Shah Gabriella: Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja

ra, hogy alkotni csak emlékezetből lehet. Luja most még csak másol, és a főiskolán is csak másolni fog. 9 A harmadik nap a tudatos vállalás napja. A tetemrehívásnál mindenki megjelenik, mindenki vállalja a felelősséget. A Sodrásban siratója zenei szempontból a film egyik kulcsjelenete. Szövegét Gaál István írta, a Rajeczky Benjamin által gyűjtött siratok alapján. A zenei hatást Mezey Má­ria csodálatos hangja tovább fokozza. Gaál István jártassága a művészettörténetben már ebben a filmben is megmutatkozik. Laci szobájának falára például Paul Klee képeinek vagy Henry Moore szobrainak bekeretezett reproduk­ciói vannak kitéve, még a kaktu­szok formája is Moore szobraira emlékeztetnek. A szobrászműte­rem ablakán túli látvány a Lim­bourg fivérek Berry herceg hórás­könyve június havának aratási jele­netét idézi. Az 1960-as években a zsdanovi művészetfilozófia uralko­dott, és igazán merész lépésnek számított Henry Moore és Paul Klee alkotásait beilleszteni a filmbe. A Sodrásban három nap alatt játszódó történetének egyes jelene- Sodrásban - Csohány Kálmánnal és Kozák Andrással tei külön-külön is elemzésre méltó­ak, mégis inkább azokra a lelki folyamatokra kell helyezni a hangsúlyt, ki hogyan éli át és dolgozza fel a társaságból barátjuk elvesztését. „A Sodrásbannal azt próbáltam bizo­nyítani, hogy az egyedek minősége szabja meg a közösség minőségét, vagyis hibás az az elképzelés, amely egyfajta külső ideológia segédletével, alkalmasint terror révén igyekszik a maga képére formálni az embert. Hosszú időn keresztül minket ott vertek át a palán­kon, azt próbálták belénk sulykolni, hogy a mi egyéni morálunk azonos a hatalom mo­ráljával. Ami nem igaz. Nagyon lényeges, hogy a '60-as évek elején szinte minden filmünk ebből az oppozíciós szemszögből készült. És volt hátországunk, magunk mögött érezhet­tük a fiatal értelmiség színe-javát, orvosokat, mérnököket, bölcsészeket, a társművészetek képviselőit. Ez a háttér néhány év múlva sajnos repedezni s lazulni kezdett. " ]0 A tökéletesen megkomponált képeken és a remekül kiválasztott zenén túl a film nagysága abban rejlik, hogy teljesen bevonja a történetbe a nézőt, aki szinte benne él. Bennünk is lelkiismeret-furdalás ébred, csakúgy, mint a fiatalokban, nekünk sem tűnik fel, hogy hiányzik valaki. Gabiről szinte azt sem tudjuk, ki volt, még az arcvonásaira sem emlékszünk. Ki gondolta volna, hogy figyelni kell rá, mert soha többé nem kerül a sze­münk elé, hogy tragikai vétséget követünk el, ha egymással szemben közönyösek va­gyunk. 9 Azért szép ez a jelenet a Sodrásban című filmben, mert valójában Csohány Kálmánnak a Képző­művészeti Főiskolán megengedték, hogy hátat fordítson a modellnek, mert ő csak így volt képes lerajzolni a modellt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom