A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Shah Gabriella: Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja

ra, hogy alkotni csak emlékezetből lehet. Luja most még csak másol, és a főiskolán is csak másolni fog.

9 A harmadik nap a tudatos vállalás napja. A tetemrehívásnál mindenki megjelenik, mindenki vállalja a felelősséget. A Sodrásban siratója zenei szempontból a film egyik kulcsjelenete. Szövegét Gaál István írta, a Rajeczky Benjamin által gyűjtött siratok alapján. A zenei hatást Mezey Mária csodálatos hangja tovább fokozza. Gaál István jártassága a művészettörténetben már ebben a filmben is megmutatkozik. Laci szobájának falára például Paul Klee képeinek vagy Henry Moore szobrainak bekeretezett reprodukciói vannak kitéve, még a kaktuszok formája is Moore szobraira emlékeztetnek. A szobrászműterem ablakán túli látvány a Limbourg fivérek Berry herceg hóráskönyve június havának aratási jelenetét idézi. Az 1960-as években a zsdanovi művészetfilozófia uralkodott, és igazán merész lépésnek számított Henry Moore és Paul Klee alkotásait beilleszteni a filmbe. A Sodrásban három nap alatt játszódó történetének egyes jelene- Sodrásban - Csohány Kálmánnal és Kozák Andrással tei külön-külön is elemzésre méltóak, mégis inkább azokra a lelki folyamatokra kell helyezni a hangsúlyt, ki hogyan éli át és dolgozza fel a társaságból barátjuk elvesztését. „A Sodrásbannal azt próbáltam bizonyítani, hogy az egyedek minősége szabja meg a közösség minőségét, vagyis hibás az az elképzelés, amely egyfajta külső ideológia segédletével, alkalmasint terror révén igyekszik a maga képére formálni az embert. Hosszú időn keresztül minket ott vertek át a palánkon, azt próbálták belénk sulykolni, hogy a mi egyéni morálunk azonos a hatalom moráljával. Ami nem igaz. Nagyon lényeges, hogy a '60-as évek elején szinte minden filmünk ebből az oppozíciós szemszögből készült. És volt hátországunk, magunk mögött érezhettük a fiatal értelmiség színe-javát, orvosokat, mérnököket, bölcsészeket, a társművészetek képviselőit. Ez a háttér néhány év múlva sajnos repedezni s lazulni kezdett. "

]0 A tökéletesen megkomponált képeken és a remekül kiválasztott zenén túl a film nagysága abban rejlik, hogy teljesen bevonja a történetbe a nézőt, aki szinte benne él. Bennünk is lelkiismeret-furdalás ébred, csakúgy, mint a fiatalokban, nekünk sem tűnik fel, hogy hiányzik valaki. Gabiről szinte azt sem tudjuk, ki volt, még az arcvonásaira sem emlékszünk. Ki gondolta volna, hogy figyelni kell rá, mert soha többé nem kerül a szemünk elé, hogy tragikai vétséget követünk el, ha egymással szemben közönyösek vagyunk. 9 Azért szép ez a jelenet a Sodrásban című filmben, mert valójában Csohány Kálmánnak a Képzőművészeti Főiskolán megengedték, hogy hátat fordítson a modellnek, mert ő csak így volt képes lerajzolni a modellt.