A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Praznovszky Mihály: „Nemzetem javára, nemzetemért írtam" Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján

jeles és nagy embereit ezen Vármegyének mind nem lehet előszámlálnom, elég legyen itten tsak némellyeket azok közül, a kik vagy hivatalokat viselnek, vagy tudománnyok jóltévőségek által diszeskednek, minden hízelkedés nélkül előadni." Podrecsányban Török Jánosnak többek között a kastélya mellett van egy szép kis erdőcskéje s ő „a tudományokat kedvellő tsendes olvasásban, a szép nyári időben feltalálhatja benne előmentét."

69 Sorra szedhetjük, hogy a szellemi területen lévők között kiket tart fontosnak megemlíteni, így szerepelnek nála a történetírók. Ipolybolykont született nevezetes írónk Katona István kanonok. Említi a művészeket. Abelovánál ír mint jelességről Mikovinyi Sámuelről, aki itt született, s aki Bél Mátyáshoz készítette a Vármegyék „abroszait (mappájit)" s itt született még a Schröck nevű „Historiographus" is. A tudósokat is felsorolja. Bolesitskovits János divényi plébános, aki „nagy chemikus" volt, a közeli bányákból kihányt anyagokat vizsgálta, mennyi arany és ezüst tartalmuk van, 1735-ben halt meg.

70 Természetesen szerepelnek a jogászok, de elsősorban a jogtörténetben jártasak. Bágyonban lakott a „nagy tekintetű, tanult és az ország előtt es méretes" Ócsai Balogh Péter. Bérceiben élt Baloghy Lajos „a ki több alkalmakkal, mint választott követje ezen Vármegyének, az Ország gyűlésein jeles beszédjei által a Haza javát eszközlötte, s esemeretessé tette magát a Király, s a haza előtt, és Literaturánknak is barátja." Kishartyánban élt Bay Ferenc „Mély tudományú, nagy törvény-tudó, és az ítélet-hozásban igaz Bíró volt ez." A temetésén mondott beszédet „Magyar Orátor" Báthory Gábor ki is adta még ebben az évben Emlékezet kövekkel megrakott temető kert című gyűjteményében, 1820-ban. Tarnócon lakik Bory József „tudományok között megőszült...a ki érdemekkel teljes, és a törvény tudományba mélyen belátó férjfiú, ugyan azért is szerentsés tanátsadó..." Alsó-Petényben élt Verbőtzi István a „Magyar ég alatt el nem felejthető törvény-írónk," s közli az emlékoszlopának a szövegét is. Az egyházi személyiségek között is elsősorban a műveltek, vagy egyházi joggal, történetírással foglalkozókat emeli ki. Rimócon élt Madarassy Ferenc plébános, „mélyen olvasott férjfiu" A katona hivatást vállalok közül is a tudományok barátai kerülhetnek be a felsorolásába. Említ egy gróf Berényi Andrást, híres katona. 1814-ben felkereste őt a bodogi várban, Nyitra megyében. „Bölts társalkodása alatt kitetsze mély tudománnyá, eltérjedett nagy tapasztalása, több nyelveknek tökéletes tudása..."

72 Külön kategóriája a műkedvelők sora, akik csak a maguk szórakoztatására olvasnak, írnak, vagy gyűjtenek. Ez utóbbi a 19. század elején Nógrád megyében egészen jelentős volt, országosan is számon tartott gyűjtemények alakultak ki. Szirákon élt gr. Teleki József „a ki mély tudományú, és igaz hazafi volt." Balassa Ferencről írja, aki 1807-ben „tsendes halállal halt meg" a kékkői várban: s utolsó napjait „tsendes nyugodalomban, többnyire olvasással és nemes társalkodással töltötte. Örömmel fogadta a vendégeket, s még a legkisebb Nemes Embert is nagyon tudta betsülni s megkülömböztetni." Majd a lábjegyzetben még hozzá teszi: „Ezen Mágnás mély tudománnyáról többet írtak mások..." Megörökítendő gróf Berényi Miklós „az az Angoly, Frantzia és egyéb nyelvekben jártas, nemzeti nyelvének, valamint a tudományoknak is kedvellője." Óbáston élt gróf Keglevics Károly „ezen mélyen olvasott gróf. Rappon Batta Pál lakott „Szereti ő HazáM. 4/32-33, 1/126 M. 1/158, 1/84, 1/78 M. 1/221, 1/223, 1/257, 1/205, 1/320 M. 1/276,, 1/172