A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

RÉGÉSZET - Prohászka Péter: 4-5. századi solidusleletek Nógrád megyéből (Adatok Nógrád megye koranépvándorláskori történetéhez)

két oldalán a mezőben R V, az alsó mezőben CONOB. A Ravennában vert érme a RIC 1901-es típusba tartozik, amit 423. november vége és 425. májusa között vertek. A markomann-szarmata háborúk (Kr. u. 166-180) után az etnikai és hatalmi viszonyoknak jelentős átalakulása figyelhető meg Közép-Európában. A 3. század folyamán több népcsoport (vandálok, gótok) vándorolt be és jutott egyre jelentősebb szerephez a Kárpát-medencében. A változások érintették Nógrád megye területét is, mivel a Kr. u. 3. századtól az Ipoly mentén a kvád anyagi kultúra fokozatos térnyerése figyelhető meg, mely elérte a Bükk-hegységet és délen egészen Vác vonalát.

43 Megtelepedésükre utaló nyomok megtalálhatóak az Ipoly mentén és a Börzsönyben.

44 Eddig azonban elsősorban kerámiaanyagot és telepekre utaló nyomokat figyeltek meg, a temetkezések még hiányoznak. A kvádok lakta területről, mely nagyobbrészt Szlovákia nyugati és középső részére terjedt és magában foglalja Nógrád megye és Pest, valamint Heves megyék északi részét is, alig két tucat római aranypénzt ismerünk.

45 Természetesen ezen szórványokhoz még hozzátartozik azon 108 darab 5. századi solidus, amely a bényi leletben volt. A kvád területről eddig csupán egyetlen Valens éremről állnak rendelkezésünkre adatok, amely Izsa-Leányvár területén került elő

46 A korszakból inkább Gratianus és II. Valentinianus császárok aranyaiból van valamivel több példány

47 Magából a Kárpát-medencéből I. Valentinianus és Valens császároknak alig egy tucat solidusa ismert, melyek elsősorban szórványleletként kerültek elő.

48 Érméik ugyanakkor megtalálhatóak a szügyihez sok szempontból hasonló összetételű ormódi (ma Brestov, Ukrajna) leletben, melyhez különféle aranytárgyak is tartoznak.

49 A 25 darab római aranypénz sorát Sabina császárnő aureusa nyitja meg és I. Valentinianus illetve Valens solidusai zárják, melyekből négy darab volt a leletben. A két korai aureus mellett a 4. századi pénzek dominálnak, melyekhez még olvasztott rögök, láncdarabok, csat- és fibulatöredékek tartoznak.

50 A fülezés és a lyukasztás alapján ékszerként viseltek 13 érmet. Az előkerülési körülmények hozzájárulnak a szügyi lelettel kapcsolatos jelentések értelmezéséhez, mivel az ormódi aranyakat egy kocsiút igazítása során több részletben találták. Lehóczky Tivadar beszámolója alapján a lelőhely egy kisebb völgy fenekén volt és véleménye szerint az aranytárgyakat a közeli Bombujka hegy szántóföldként szolgáló lejtőjéről moshatta le az eső.

51 A szügyi lelet valószínűleg szintén a környezeti válto43 BÓNA 1963, 279-292; PROHÁSZKA 2003, 59-62. 44 Lásd. A Börzsöny és az z Ipoly Pest megyei szakaszára: MRT 9. 45 ONDROUCH 1964; Nálezy III; Nálezy IV; MRT 9. 46 ONDROUCH 1964, 147, Nr. 487: Coh. VIII, 108, 31. 47 ONDROUCH 1964, 148, Nr. 489: Neded (Negyed): Gratianus Coh. VI, 431,24. és 151, Nr. 495: Izsa: II. Valentinianus Coh. Vm, 143,36; Nálezy DL 38, Nr. 127: Gbelce (Köbölkút): Gratianus Coh. VUL 131,38. 48 GABLER 1975, 98, Abb. 5, 102, 115-116. 49 A lelet közlését ld. LEHÓCZKY 1892 és KUZSINSZKY 1892; KISS 1999, 60: 1. Sabina; 2. Marcus Aurelius; 3. Diocletianus; 4. Maximianus Herculeus 2 db; 5. Galerius Maximianus; 6. Licinius; 7. I. Constantinus 4 db; 8. Crispus; 9. II. Constantinus; 10. Constans 2 db; 11. II. Constantius; 12. Vetranio; 13. Magnentius 2 db; Constantius Gallus; 14. Juüanus; 15. I. Valentinianus 2 db; 16. Valens 2 db. és három aranyrög, aranylánc, aranyhenger, fibula-töredék, láncszem. 430,5 + 97,9 g. 50 LEHÓCZKY 1892, 75-76. 51 LEHÓCZKY 1892, 76.