A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Praznovszky Mihály: „Nemzetem javára, nemzetemért írtam" Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján

hoszszas ön tapasztalásaimra s a velem közöltetett tudósításokra építettem, melly tudó­sításokért az illető Uraknak hazafiúi szereteteket, s erántam ez által megbizonyított bi­zodalmakat, itten illendő tisztelettel megköszönni kötelességemnek tartom." Azt is rögzíti, hogy az adatokon nem változtat, amit kapott, azt közli akár a népes­ségszámi, birtokosi stb. adatokat is illeti. Alsóesztergálynál jegyzi meg: „Illy hűséggel adom én elő mindenütt a velem közlött tudósításokat, minden részre hajlás nélkül." Egyértelműen kiderül olykor, hogy a rögzített adat valóban forrásközlőtől származik, de ehhez hozzáfűzi a maga véleményét is, mert egyes esetekben az adatokat, híreket hi­teltelennek tartja. Kamor váránál a jenéi (diósjenői) iskolamester Sztregovai János le­ereszkedett a vár mély pincéibe, állítása szerint 25 ölnyi mélyre, de semmit sem talált ott. Senki nem tudja mi végre készült ez a nagy mélység. Ugyanitt megjegyzi azt a ván­dorlegendát, hogy itt van az elásott kincs az alagútban. „A köznép azt állítja köz beszéd­ben, hogy itten nagy kintsek vannak elrejtve, mellyeket valami idegen vének fognak fel­ásni, és magokkal elvinni, setét éjjeli időben, de ez tsak a köz nép véleménnyé." 42 Másodjára felhasználta a rendelkezésekre álló könyvészeti forrásokat, a már meglévő és fontos s bizonyára elérhető jeles szakirodalmat. Ezek közül sok a nagyon friss. Nyelvü­ket illetően ezek német, latin, magyar nyelvűek. „A hajdani időkre nézve az előttem élt je­les és hiteles tudós írók előadásaikra támaszkodtam" - írja ugyancsak az előszóban. Közel száz könyvészeti forrást használt fel, ezek közül csak néhányat említsünk meg, igazolva széles kitekintését. Engel János Keresztély: Geschichte des Ungarischen Reichs; Anonymus krónikája; Bonfini műve; Kézai Simon krónikája; Hartvik legendája; Istvánffy műve; Pray György műve, Gróf Forgách Ferenc emlékirata; Thuróczi János krónikája; Közönséges vagy Universalis geographia, a bétsi Congressusban történt vál­tozások szerint. írta Canabich J.G.F. fordította Czövek István. 1817.; Corpus Iuris kötetei; Allgemeine deutsche Real-Enciklopedie für gebildete Staende. Lipcse, 1820. (Madách­okról írván említi); Budai Esaiás magyar históriája, Virág Benedek: Magyar századok; Kultsár István (kiadó): Török országi levelek, 1794; Buday Ferenc: Magyar ország Polgá­ri Históriájára való lexikon, 1805; Verbőczy hármas könyve; Ortelius Hieronymus; Statistik des Königreichs Ungarn, von Martin Schwartner (Hozzáteszi a jegyzethez: „Ezen tudós férjfiu 15-ik augusztus 1823 halt meg Pesten.); Tessedik Sámuel: Der land­mann in Ungarn, was er ist, und was er sein könnte, 1784; Kubiniy Péter: Solennia VI. Memoriae Anniversariae Bibliothecae Kis-Honthanae, Pest, 1816 ; Kriegs und Friedens Geschichte zwischen der Krone Ungarns und der ottomanischen Pforte, seit dem Jahre 1526. von,. Joh. Róka Ofen, 1785; In annalibus Svevorum, Martini Crusii, editione Francofurtensi, de Anno MDXWI; De turcio Bello; Bartholomaeides László, Nemes Gömör és Kishont törv. Egyesült Vármegyék leírása, 1806-1808; Frölich Dániel-Czajler Mátyás: Beschreibung des Königreichs Ungarn, 1646; Szirmay Antal: Szatmár vármegye leírása 1809-1810; Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn. Durch Martin Ziegler, Ulm, 1646; Taschenbuch für die vaterlandische Geschichte. Durch die Freinherrn Hormayr und Mednyánszky; Theatrum Europae; Janits Emilián: Geschichte der ungarischen Königinnen, 1820; Geschichte der hussziten von Lenhardt, Monumenta Hungarica, kiadta Rumy Károly, 1816, Reise von Konstantinopel nach Brussa und Olympos des Joseph Hammer; Antonius Szirmay, Hungária in Parabolis; História Archi­Episcoporum Golocensium; Dr I.A. Fessier: Geschichte der Ungarn; Notiüa C. Zemplin; 41 M. 1/320 42 M. 3/19

Next

/
Oldalképek
Tartalom