A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

ri (szegedi) vezetője, Papp Nándor fogorvos felkeres és kapacitál, hogy ne is gondoljak reá, mert Szécsényi akar pályázni, és én Szécsényi minden esélyét lerontom."

144 A sajtófronton igyekezett az EX minél több szócsövet szervezni. 1935-ben „a szegedi EX 2. Osztálya a szegedi lapokat illetőleg beadványt intéz, amelyekben a Szegedi Új Nemzedéknek az EX részére való megszervezését javasolja."

145 A közigazgatási gárda tagjainak kinevezésében az EX szava mindig döntő súllyal esett a latba. 1939-ban Shvoy, mint Horthy régi szegedi ismerőse a kormányzóval beszélgetve közli a szegedi főispán, Imecs György alkalmatlanságát. Meggyőzte Horthyt, az leváltotta Imecset, aki az EX akkori szegedi nemzetségfője volt, de az új szegedi, valamint hódmezővásárhelyi főispánt megintcsak Feilitzsch és az EX jelölte ki. A megbízható EX-köztisztviselők érdekképviseletét a legfelsőbb hatalmi régióban is érvényesítették. 1944 áprilisában a szegedi főispánt, Tukats Sándort fel akarták menteni, a kormányzó azonban Feilitzsch javaslatára nem írta alá a felmentését. „Szomorú - írja Shvoy Kálmán - még mindig az EX dolgozik."

147 Az EX befolyásának kétségtelen megerősödését jelzi az 1935-ös parlamenti választások folyamán ismét nagy számban az Országgyűlésbe kerülő testvér-képviselő. Valószínű, hogy az 1931-35 között működő Országgyűlésben is ültek EX-testvérek. Az 1931-es Országgyűlés kormánypárti tagjait azonban még Bethlen jelölte ki és válogatta össze, aki - miután megszilárdult kormányzati pozíciója - mind kevésbé igyekezett támaszkodni egy háttérhatalmi aspirációkra törekvő titkos társaságra. Gömbös azonban, aki haláláig vezető EX-személyiség volt, valószínűleg tudatosan igyekezett az 1935-ös választásokon minél több EX-képviselőt bevinni a Parlamentbe, olyan emberanyagot tudván maga mögött, akik felett a Szövetségen keresztül is diszponálhat. Az újonnan bekerült kormánypárti képviselők, a „Gömbös fiókák" közül, akik nem voltak korábban EX-tagok - vagy, ha már voltak is azok, mint pl. Shvoy Kálmán, de katonaként komolyan vették az 1923as vagy 1926-os küépésre felszólító kormányzati utasítást - azokat beléptették a Szövetségbe. „Még Szegeden megalakult egy bolsevistaellenes alakulat, szövetség, a magyar tudományos fajvédők társasága. (Itt egyértelműen az EX-re kell gondolnunk, hisz a MTFE fedőszerve volt az EX-nek, ráadásul a fedőszerv csak 1920. szeptemberében alakult meg Budapesten - kiemelés tőlem F.M.Z.) Erről a kormányzó is mdott. Csáky minisztersége alatt a tiszteket ebből kiléptették, így én is kiléptem. Később Gömbös ezt a társaságot mind jobban és jobban hatalmába kerítette, s saját egyéni politikai céljaira kihasználta. Mikor képviselő lettem, engem is felszólítottak, hogy lépjek be. Ebben a társaságban láttam a fiatal képviselők nagy részét, kivéve azokat, akiknek származási hibájuk volt, ezek pedig sokan voltak. Ez a társulat tulajdonképpen nem csinált semmit, néha összejött, és akkor egy gyenge önképzőkör nívóján mozgó előadásokat hallottunk monopolkapitalizmusról stb.-ről. Az egésznek csak az volt a lényege, hogy ezen keresztül is kézben akartak tartani bennünket, s erre hivatkozva dirigáltak minket. Ha valami állás betöltéséről volt szó, mindig azt hangoztatták, hogy mi sorainkból kerülnek azok ki, és éppen ellenkezőleg, mindig Chorin vagy valamely más pénzkapacitás emberét nevezték ki. Tulajdonképpen nagy volt az elégedeüenség ebben a társaságban is."

148 144 SHVOY, 123. 145 Uo. 141. 146 Uo. 194. 147 Uo 194., 283. 148 Uo. 151-152.