A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

„...ha az egész ország apraja-nagyja végig térdelne a Duna partján, s összetett kezekkel rimánkodna hozzám, hogy legyek király -, akkor is inkább a revolverhez, mint korona után nyúlnék!" Elhárító szándéka mellett azonban közölte: IV. Károly számára nem kedvező a helyzet a hazatérésre. 80 Az EX a Habsburg dinasztia egy másik tagját, Albrecht főherceget patronálta. Alb­rechtet Prónay Pál vitte be az EX-be. 1920 augusztus 5-6-án szűk társaságban, vezérek jelenlétében tett esküt. 81 Az EX sohasem vallotta hivatalosan, de sokan mégis úgy tekintettek Albrechtre, mint a Szövetség esetleges királyjelöltjére. Gondot fordítottak a főherceg Kormányzóval való jó kapcsolatára. A fiatal főherceget (1897-ben született) igyekeztek egyfajta felkészítő nevelés alá fogni. Zadravecz kapta először ezt a feladatot. Az első órán katolikus szelle­miségű királyeszményt jelenített meg a főherceg előtt - az elsőből utolsó óra lett. Az EX ezután Ravasz László református püspökkel neveltette Albrechtet. 82 Mikor Bethlen István gróf személye került előtérbe, mint mi­niszterelnök aspiráns, az EX Gömböst küldte, hogy megegyezzen vele. Az EX-támogatás egyik feltétele a királykérdés megoldása volt. Gömbös 1921. február 12-én referált a VT-nek: „Bethlen haj­landó átvenni a kormányt... Meg fogja oldani a királykérdést is. És pedig úgy, hogy akár személyes tárgyalással, akár más úton­módon teljesen lehetetlen helyzetbe fogja sodorni Károlyt Ma­gyarországgal szemben." 83 Károly első, 1921. március 27-i megjelenése a meglepetés ere­jével hatott. Sokan csak a király Budapestről történt eltávozta után ocsúdtak fel. Gömbös a várba sietett, és az ő megjelenését kérdőre vonó Pallavicini őrgróf tudtára adta, hogy a Prónay-zász­lóalj „fegyverben áll". Prónay alezredes zászlóalja valóban ellen­őrzése alatt tartotta a főváros stratégiai fontosságú posztját. Göm­bös 2000 MOVE-tagot fegyvereztetett fel. Mialatt Gömbös a várban volt, számos EX­vezér az ő lakásán gyűlt össze. (br. Feilitzsch, gr. Bánffy, Pröhle, Gyarmathy, Sávoly tá­bornok), akiket Kozma Miklós MTI elnök mozgósított. 84 Különösebb miértje, és foga­natja nem volt az összejövetelnek, a király pedig április 5-én távozott az országból. Az első visszatérési kísérlet után még senkit nem vontak felelősségre, jóllehet az EX (és egyik vezére, Bánffy külügyminiszter) szorgalmazta a puccs szervezőinek kinyomozá­sát, illetve megbüntetését. Az EX-en belül azokat, akik legalábbis nem viseltettek ellen­ségesen a király iránt, bizalmatlanul szemlélték. Zadraveczet is meggyanúsították: „...Sréter testvér az egyik VT-ülésen 1921. március 31-én gúnyosan e szavakkal fordult hozzám: Neked veszett nagy 'karlista' híred van." 85 A Károly-ellenesség kvázi deklaratív megfogalmazására az 1921. június 7-i, Ráday gróf lakásán megtartott VT-ülésen került sor. A Bánffy külügyminiszter referátuma alap­ján meghozott VT-határozat szerint: „Az EX, Károly királlyal szemben, az elhárítás po­Habsburg Albrecht főherceg 80 Uo. 205-206. 81 Uo. 132. valamint PRÓNAY, 233. 82 ZADRAVECZ, 208. 83 Uo. 142. 84 DÓSÁNÉ, 114. 85 ZADRAVECZ, 144.

Next

/
Oldalképek
Tartalom