A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

Sigray Antal, gróf Zichy János stb. Ekkor még tartott a legitimisták és a szabadkirályválasztók közti együttműködés - de már érlelődtek az ellentétek is.) A Nagybányai vitéz Horthy Miklós nevével fémjelzett korszak belpolitikai életét átszőtték a különböző, „hazafias" és „nemzetvédelmi" jelzőkkel ellátott társadalmi egyesületek. Hazafiasnak minősültek az irredenta eszmeiséget hirdető egyletek, nemzetvédelminek az ugyanilyen jellegű, de az erőszak apparátus, a rendvédelem kiegészítő funkcióit is ellátó szervezetek. A korszakban nagy számú bejegyzett, törvényes egylet működött, magas taglétszámmal. Egy személy azonban általában több, akár öt-hat hasonló eszmeiségű szervezet tagja is lehetett, köztük nem hivatalos, titkos társaságnak is. A számtalan bejegyzett egyesület belső szervezeti fluktuálását, átrendeződéseit, felaprózódását igyekeztek adminisztratív eszközökkel megakadályozni, egyesíteni, vagy legalább központilag összefogni a nemzeti-keresztény egyleteket. Több egyletet összefogó csúcsszervként létesült a Társadalmi Egyesületek Szövetsége.

61 Titkos módon az Etelközi Szövetség is központi irányító szerepre, az egyesületek tevékenységének koordinálására törekedett.

62 Az irányító szerep biztosítéka a különböző szervezetek vezetőségeiben tapasztalható személyi átfedés volt: egy magas vezető pozíció betöltő EX-testvér jellemzően több jobboldali szervezet vezetőségének is tagja volt. (E jelenség legeklatánsabb példája maga Feilitzsch Berthold - szerepét lásd a Függelékben.) A Magyar Országos Véderő Egylet

63 vezetői mindig tagok voltak (Gömbös Gyula, Zsilinszky Endre, később Marton Béla, Szeder János), nemkülönben az Ébredő Magyarok Egyesületének

64 vezetői (Szmrecsányi György, Héjjas Iván, Pálóczi Horváth István stb.). A Kettős Kereszt Vérszövetség az Etelközi Szövetség közvetlen alárendeltségébe tartozó titkos hírszerzési, és diverziós célú szervezet volt. Vezetői szintén EX-tagok, így a KKVSZ ekkori parancsnoka, Siménfalvy Tihamér ezredes is.

66 60 ZINNER: Adatok. 568. 61 DÓSÁNÉ, 29. 62 Uo. 63 MOVE: 1918-ban jött létre, kezdetben katonatisztek érdekvédelmi feladatát látta el. 1919-től a magyar társadalomnak a forradalmi eszmék elleni mozgósítására felhasznált egyesület, mely polgári elemekkel is bővült. A trianoni békefeltételek értelmében lecsökkentett létszámú haderő támogatását célzó paramilitáris karakterű szerv, több mint száz tagegyesülettel: sportegyletek, lövésztársaságok, levente szervezetek tartoztak a MOVE irányítása alá.( Forrás: Magyarország a II: világháborúban. 307.) 64 ÉME: Az egész magyar társadalmat keresztény-nemzeti, fajvédő alapon megszervezni kívánó, 1919 januárjában megalakult egyesület. Fénykorát az 1920-as évek elején élte, 1923 után eljelentéktelenedett. Tagsága nagy számban vett részt a korszak politikai megmozdulásain. Tagjai közül többen kompromittálódtak antiszemita élű bűncselekményekben. (Forrás: Zinner Tibor: Az ébredők fénykora. 1919-1923. Budapest, 1989. 16.) 65 KKVSZ: 1919 júliusában alakult titkos paramiütáris szervezet. Az elcsatolt területeken diverziós akciókat végrehajtó szabadcsapatok szervezésével és hírszerző tevékenységével támogatta a magyar vezetés irredenta politikáját. A tagok egy része a Belügyminisztérium állományában „Főtartalék" fedőnévvel külön titkos katonai egységet képezett. A szervezet vezetése nem volt egységes a II. világháború alatt: A KKVSZ egyik csoportja Kettőskereszt Szövetség néven a Magyar Frontban tömörült németellenes pártokhoz, másik része a nyilasokhoz csatlakozott. (Forrás: Magyarország a II. világháborúban. 223.) 66 NEMES, 160.