A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)
TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története
XXXI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2007 TÖRTÉNELEM AZ ETELKÖZ! SZÖVETSÉG TÖRTÉNETE FODOR MIKLÓS ZOLTÁN Bevezetés Titkos társaságról írni egyszerre hálás és hálátlan feladat. Hálátlan, mert egy titkos szervezetről általában kevés autentikus forrás marad fenn, így nehezen lehet annak szerepét megnyugtatóan feltárni. Az Etelközi Szövetségre vonatkozó három elsődleges forrás (Uzdóczy Zadravecz István 1929-ben írott memoárja, Prónay Pál 1940-es években keletkezett feljegyzései, Shvoy Kálmán naplója) mellett elhanyagolható számú levéltári adat és a hatvanas-hetvenes években keletkezett, a pártállami ideológia által torzított történeti munka áll rendelkezésünkre. (A továbbiakban az EX vagy Szövetség rövidítéseket alkalmazom.) A témára vonatkozó adatok, források időbeli eloszlása egyenetlen: az 1920-as évek első felében működő Szövetség szerepéről jóval többet tudunk mint az 1930-1940-es évek organizációjáról. Hálátlan tehát a téma, mert a kívánt alapossággal a jelenleg rendelkezésünkre álló forrásokból nem tudjuk pontosan feltérképezni az EX működési területét, így jelentőségének mértéke továbbra is vitatható marad és további kutatások tárgya lehet. Hálás a téma annyiban, hogy egy a tárgyhoz gyengén kapcsolódó momentum megemlítése is értékkel bírhat, és a tekintetben is, hogy kifejezetten az EX-ről szóló feldolgozás még nem született. Az ötvenes-hatvanas években valószínűleg túlértékelték szerepét, sommás ítéletek alapján minősítették: „fasiszta csúcsszerv", „magyar ku-klux-klan", „negyedszázadon át uralkodó titkos társaság" 1 stb. A nyolcvanas évektől a higgadtabb történeti munkák általában nem foglalkoztak a korábbihoz hasonló terjedelemben a Horthy-korszak titkos társaságaival - ez az érdektelenebb hozzáállás jellemzi a mai történeti munkákat is, melyek a két világháború közti időszakot tárgyalják. Jelen írásomban igyekszem a rendelkezésre álló források feldolgozásával az Etelközi Szövetség működését, szervezetét, az általa képviselt eszmeiséget, bizonyos történelmi eseményekben játszott szerepét megvilágítani. Jelentősége, amelyet a két világháború közti magyar történelemben betöltött, reményeim szerint ezáltal egyértelművé válik. 1 DÓSA Rudolfné: A MOVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet 1918-1944. Budapest. 1972. 81. (a továbbiakban: DÓSÁNÉ), GÁRDOS Miklós: Tengerész a várban. Budapest. 1969. 71. (A továbbiakban: GÁRDOS), SZOKÓLY Endre: ...és Gömbös Gyula a kapitány. Budapest. 1960. 44. (A továbbiakban: SZOKOLY)
