A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Balogh Zoltán: „Isten áldd meg a tisztes ipart!" A Pásztói Ipartestület zászlója

pénzt tulajdonképpen nem is állt jogukban szedni, amint azt a testület elsőfokú iparhatósága, a hatvani főszolgabíró a jegyzőkönyveket átvizsgálva megállapította. Eszerint az elöljáróság hatáskörét túllépve bírságokat és pénzbüntetést szabott ki verekedés, becsületsértés, iparkihágási ügyek, csendháborítás, vásári rend áthágása és az elöljárósággal szembeni engedetlenség miatt. A kért részletes indokolt jelentésben az elnök megvédte az intézkedéseket: „A pénzbírságok befizetésében magák a panaszbtt felek nyugodtak bele, s önmaguk felajánlották az ezen határozatokban kitett összegeket, egy ipartestületi dísz-zászló alap javára mert úgy panaszosok mint panaszlottak megegyeztek abban, hogy az ezen határozatokban kitett összegek befizetésével, a további eljárás megszüntessék. Ez esetekben tehát az ipartestületi elöljáróság hatáskörét túl nem lépte, de sőt ellenkezőleg kötelességét teljesítette, midőn a kötelékébe tartozó iparosok és segédszemélyzetök közt a rendet és egyetértést fenntartani s a súrlódásokat békés úton elintézni iparkodott. " Az ipartestület pedig folytatta a pénzbüntetések kirovását, mintha mi sem történt volna, iparkihágás, becsületsértés, verekedés miatt, de nem volt ismeretlen a feketemunka miatti pénzbírság sem, amikor a segédet a mesterek nem jelentették be. A bírságok összege a legtöbb esetben 2 Ft volt, de a dísz-zászló alapra gyűjtés elhatározása után nem sokkal 5, sőt 10 forintos büntetést is kirótt a testület a vétkesekre. Utóbbinál súlyosbító körülmény volt, hogy a vétkes visszaesőként szegte meg a szabályokat.

24 Az ipartestületi bált 1893-ig, a díszzászló avatásáig azután minden év farsangján megrendezték, sőt 1892 májusában tavaszi mulatság rendezésével gyarapították a díszzászló alapot. A legsikerültebb farsangi ipartestületi bálról, amelyet a díszzászló alap javára 1893-ban rendeztek a sajtó is tudósított: „A Pásztói Ipartestület január 29-én díszzászló alapja javára minden tekintetben fényesen sikerült táncmulatságot rendezett. Évek óta nem volt Pásztón oly tömegesen látogatott táncmulatság, mint ez. A Zöldfa vendéglőzsúfolásig megtelt mulató közönséggel, a város polgársága kivétel nélkül megjelent. A rendezőség 130 Ft 97 Kr-t költött, a díszzászló alap javára mégis 55 Ft 23 Kr jutott, mert összesen 186 Ft 30 Kr folyt be."

25 Nem hozott viszont semmi jövedelmet az iparos ifjúság által a díszzászló alap javára rendezett tavaszi mulatság, ezért az elöljáróság határozatot hozott, hogy a jövőben nem engedélyezik a mulatságot, mert a rendezőség elszámolása szabálytalan volt." A díszzászló megrendeléséről az elöljáróság 1893. március 5-i ülésén döntött. Az elnökség két budapesti cégtől kapott mintákat és ajánlatot. A megrendelendő díszzászló díszítését illetően igen szűkszavú a határozat. Csak a zászló színéről és méretéről intézkedik, a szimbólumok és a feliratok kiválasztását az elöljáróság kijelölt tagjaira bízza. „Az elöljáróság a díszzászló megrendelését elhatározza és pedig bordó piros színben, melynek hossza legyen 280, szélessége 175 (Zentimeter. A további módozatok megállapításával elnök, jegyző, Kelemen Károly és Odaschütz Ferenc bízatnak meg. " Az 1893. évi költségvetési előirányzat szerint az elnök által kezelt díszzászló alap 184 Ft 55 Kr, amelyből a 182 Ft 50 Kr a Hatvanvidéki Takarékpénztár pásztói fióküzletében van elhelyezve, 2 Ft 05 Kr pedig Gottlieb Lajos elnöknél van.

26 Az ipartestület a díszzászló elkészítésére a Kriszta és Tsa budapesti céggel kötött szerződést. A zászló megrendelésével és szimbólumainak kiválasztásával megbízott elöljárósági tagok, akikkel a továbbiakban csak mint zászlószentelési bizottság találkoJegyzőkönyv, 1891. február 1.788.sz., Az elnök jelentésére: Uo.1891. február 22.792. sz. Közügyeink III/ 18. 1893. február 9. Jegyzőkönyv, 1893. március 5. 1923.sz.