Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)
Történelem - Harth Tamás: Fejezetek az 1920-as nemzetgyűlési választások Nógrád megyei történetéből: A balassagyarmati választókerület
A párt „vidéki" szárnyának, amelynek bázisául főként Hugyag, Őrhalom, Iliny, Csitár valamint Csesztve települések szolgáltak, olyannyira nem felelt meg Sztranyavszky Sándor személye, hogy ellenében egy saját jelöltet: a megyei törvényhatósági bizottság tagját, Dräxler János hugyagi kántortanítót kívánták indítani. Dräxler vidékpártiságát mi sem bizonyította jobban, hogy 1918 őszén saját maga kezdett bele a nógrádmegyei kisgazda és földmíves szövetség megszervezésébe, s jelöltsége idején már a szövetség alelnökeként tevékenykedett. A kor közhangulata alapján Dräxler érdemeit tovább növelte, hogy a tanácskormány ideje alatt lakása az ellenforradalmár érzelmű katonatisztek számára szolgált találkozóhelyül, ami miatt letartóztatást is el kellett szenvednie. Október 5-én a balassagyarmati Keresztényszocialista Párt intézőbizottsága, amely ekkor már az országos pártvezetőség fúzióra vonatkozó döntését követve, hivatalosan is a Keresztény Szocialista Gazdasági Párt elnevezést használta, az alább idézett sajtóközleményben tudatta a kialakult helyzetre vonatkozó álláspontját: „Mindaddig, míg a nemzetgyűlési választások ki nem íratnak és a jelölő értekezlet képviselőjelöltet nem állít, [a balassagyarmati KSZGP] sem dr. Sztranyavszky Sándor urat sem Dräxler János arat hivatalos jelöltnek nem tekinti. " 24 A helyi keresztényszocialista tábort belülről feszítő ellentétek először ezen a jelölőgyűlésén vezettek nyilvános konfrontációhoz: Ekkor a „Sztranyavszky-párt" jelenlévő képviselői, élükön Dr. Huszár Aladár törvényhatósági kormánybiztossal, az őket ért vádak hallatán idő előtt elhagyták a jelölőgyűlést. 25 Az eseményt követően a Nógrádi Hírlap már egy párton belüli „terrorista csoportot" emlegetett, amelynek tagjai az elért eredményeket letagadva, minden rosszat és valótlanságot általánosítva, „így a munkapárt mulasztásait, bűneit, [...] a szerepvivő emberek közt különbséget nem téve, hangulatkeltés céljából ide hozzák s általánosítva beszélnek róla, amely beszédek tajtékzanak az insinuatióktól". 26 Mindez az egyhangú győzelemre számító jelölt elbizonytalanodásához vezetett: Sztranyavszky, a személyét ért támadások hatására, már a jelöltségtől való visszalépést fontolgatta. Támogatói, akik többnyire a balassagyarmati, dejtári, ipolyszögi, marczali, patvarczi és szügyi keresztényszocialisták közül kerültek ki, azonban továbbra is bíztak ügyük sikerében. Jelöltjük meggyőzése és további népszerűsítése érdekében újabb pártgyűléseket szerveztek. Az első ilyen pártgyűlésre december 11-én, a vármegyeháza nagytermében mintegy 150 fős választói csoport előtt került sor. Azonban dr. Sztranyavszky, a jelenlévők feltételezhető csalódására, programbeszédének megtartása helyett inkább a választókerületi keresztényszocialisták közötti széthúzás miatti aggodalmának adott hangot, olyan személy támogatására biztatva hallgatóságát, aki harc nélkül tudja biztosítani a kerület mandátumát. Erre az esetre a jelöltségtől való visszavonulásáról, és személyes támogatásáról is biztosította az új jelöltet. 27 A burkolt visszalépési bejelentés ellenére, vélhetően egyéb forgatókönyv híján, a Sztranyavszky-hívek még mindig kitartottak jelöltjük mellett. A kívánt egység megteremtése érdekében vidéken is erőteljes kampányba kezdtek, továbbá december végére NH 1919/41. sz. NH 1919/49. sz. NH 1919/49. sz. NH 1919/50. sz. 73
