Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nógrád megyei volt nyilas párttagok az állambiztonsági szervek látókörében

Egy 1962. márciusi jelentés szerint a volt párttagok legnagyobb része „...az ipar területén van foglalkoztatva, általában fizikai munkakörben. Kevesebben a mezőgazdaságban. Több önálló kisiparos. Egymást felkeresik, lakásokban."

60 Az egymás iránti bizalom szempontjából a hatvanas évek első feléig meghatározó volt az egykori pártbeli ismeretség. Az ellenőrzöttség tudata miatt más, a rendszer által ellenségesnek minősített csoportok tagjaival csak az évtized második felétől került sor közeledésre, nyílt beszélgetésekre. 1962-ben eljárás indult olyan egykori salgótarjáni párttagok ellen, akik 1944-ben Budapesten teljesítettek szolgálatot a Fegyveres Nemzetszolgálat kötelékében. (Elhelyezési körletük a budapesti Radetzky-laktanya volt, innen közkeletű elnevezésük: „radetzkysok.") Egyiküket, korábbi pártbéli szervezőt, öt személy meggyilkolásában való részvétellel vádolták.

61 Később, tanúk és dokumentumok hiányában a vizsgálatot megszüntették. A volt szervezőt megviselte az eljárás, egy 1968-as jelentés szerint ideggyógyintézeti kezelésre szorult.

62 1963 után éreztette hatását a Kádári konszolidációs politika. Egy 1964. októberi jelentés arról ír, hogy a nyilvántartott nyilasok közül többen korábbi ellenzéki álláspontjukat feladták, igyekeznek beilleszkedni a rendszerbe. „Józanul és reálisan" értékelik a kialakult erőviszonyokat. Volt azonban, aki továbbra is bízott egy a nemzetközi konfliktushelyzetből kialakuló rendszerváltozás esélyében. (A Szovjetunió elleni harcban Maoce Tung Kínája is felmerült mint lehetséges szövetséges, akiket - az egyik megfigyelt személy vélekedése szerint - a franciák fegyvereznek fel „atommal.")

63 1966-ban, a forradalom tizedik évfordulója kapcsán a nyilvántartott célszemélyek figyelmeztették egymást, hogy tartózkodni kell a nyilvános helyek látogatásától, mivel a rendőrség fokozott ellenőrző tevékenységet fejt ki. Ugyanebben az évben a jelentések szerint volt nyilasok kapcsolatot kezdtek keresni más elhárítási vonalba tartozó célszemélyekkel (volt horthysta katonatisztekkel, az '56-os forradalom résztvevőivel). Velük, az értékelés szerint „borozgatás és kártyázgatás ürügyén" politizáltak.

64 Egy 1966. év végi összefoglaló jelentés a „volt fasiszta és jobboldali pártok vonalán elhelyezkedő ellenséges személyek" megoszlásáról a következőképpen tájékoztat. Nógrád megyében az operatív nyilvántartásban kétszázkilencven fő szerepelt, amelyből a „volt fasiszta párt tagok" - lényegében egykori nyilasok - kétszáznegyvenheten voltak. (Az egyéb volt jobboldali pártok tagjai közül - zömében az 1945-48 közötti koalíciós időszak nem kommunista pártbeli tagjairól van szó - huszonheten, a volt „horthysta funkcionáriusok" közül tizenhatan szerepelnek a nyilvántartásban.) A megyében volt nyilasként nyilvántartottak közül ötvenöt fő az alapnyilvántartásban, százkilencvenkét fő kutató nyilvántartásban szerepelt.

65 (Alapnyilvántartásba kerültek azok, akik a fennálló társadalmi rendszer ellen bármilyen tevékenységet kifejtettek, vagy a rendszerrel szemben ellenséges viszonyuk feltételezhető volt. Kutató nyilvántartásba azok kerültek, akiket az alapnyilvántartásban szereplőknél kevésbé veszélyesnek ítéltek.) Uo. Jelentés. Salgótarján, 1962. 03.21. 167. Uo. 174. Uo. Összefoglaló jelentés. Salgótarján, 1968. 09.26., 318. Uo. Jelentés. Salgótarján, 1964. 10. 23., 279-280. Uo. Összefoglaló jelentés. Salgótarján, 1966. 12. 07., 304-305. Uo. 303.. 63