Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Szvircsek Ferenc: A fejlesztés és megtorpanás évei. „Minden bányásznak hazafias kötelessége teljesíteni a terveket”

pedig a megfélemlítések sorozatát indította el. „Leváltás leváltást követett". Valótlan vádak alapján vétlen embereket hurcoltak meg. A pártbizottságnak minderre csak az volt a válasza, hogy „van erős pártszervezetünk, szakszervezetünk üzemeinknél, amelyek segítségével minden nehézséget le kell és le is lehet küzdeni"

27 A belpolitikai válság mélyülése ellenére a középtávú terv még mindig ragaszkodott a nehézipar és az alapanyaggyártás további fejlesztésének szükségességéhez. A gondokat és a feszültségeket érzékelve, a Szénbányászati Minisztérium 1956. január 11-én, a bányászatban új bér és normaügyi intézkedéseket hozott és rendezte a különbözően értelmezett és használt utasítások tömkelegét. Az eddigi országos iránynorma gyűjtemény helyett életbe léptették a tröszti iránynorma gyűjteményeket. A nógrádi szénmedencében mindeközben tekintélyes üzemek merültek ki 1955-1957 között, ezért pótlásukról sürgősen kellett gondoskodni. Március 1-én Mátranovákon új bánya, a Csurgó táró kezdte meg működését, Kazáron a kimerült Gergely lejtős akna és a Pólyos lejtős akna pótlására, nyitás előtt állt a György lejtős akna, a Gyula lejtős akna kihajtása pedig márciusban megkezdődött. Mizserfán Pálhegy I. és II. lejtős aknák közötti részen, a volt Oltvány akna szénmezején Pálhegy III. lejtős akna megnyitása, valamint a József akna megtelepítése szerepeltek a tervekben. Kutatótárókat indítottak a nagybátonyi Kossuth táró területén és Újlakon, a világosi bányamező felé. A Kossuth lejtős aknában március 1én, új frontfejtést nyitottak a vastámos biztosítási módszer bevezetésével és egy réselőgép beállításával. György lejtős akna építése 1954. decemberében indult meg a Rákóczi bányatelep végénél található a domboldalon, ahol egy 50 tonnás szénbunkert is létesítettek. A kazári üzemhez tartozó bányákból 1955. január 27-én küldték a felszínre az első csille szenet.

28 1955. augusztusában új aknák léptek a termelő üzemek sorába: a mizserfai Pálhegy III. lejtős akna, a kazári György lejtős akna, a rónai Vecseklő táró, a szorospataki Új Északi táró. A mizserfai Gusztáv lejtős akna Homokterenye határában feküdt, s 1955-ben kezdte meg a termelését napi 19 vagon szénnel. A bánya egy 300 méter hosszú lejtősaknával és egy 80 méter mély függőleges légaknával volt feltárva. A bányát fejlődőképesnek ítélték, ezért 1965-re már a napi 60 vagonos termelést tűzték ki célul. Gusztáv lejtős akna sújtólég-, tűz- és vízveszélyesnek volt nyilvántartva. A kikerülő szén egy része a kisterenyei, a másik része a gyulai osztályozóra került és itt törték össze. A bányában mind a két széntelep művelés alatt állt, ebből a II. széntelep 0,7 méter vastag, fűtőértéke 2800-3000 kalória, a III. széntelep 3 méter vastagságú, 2200-2300 kalóriás volt. A

II. széntelepben voltak a frontfejtések 120 méter homlokszélességgel, ahol széngyalut alkalmaztak. A

III. széntelepben, kamrafejtésekben termelték a szenet. Pálhegy III. lejtős akna Mátraszele és Homokterenye községek határában feküdt. Termelése 1955-ben indult meg, átlag napi 45 vagonos termeléssel. A lejtős akna a Pálhegy II. lejtős akna levetett és Pálhegy I. lejtős akna felvetett szénterületét fejtette. Pálhegy I. lejtős aknából, a hosszú szállító út miatt, ezt a területet nem művelték le. A bánya termelése a III. széntelepből 500 Szabad Nógrád. 1955. januári, január 8. 100 év. 1970. i. m. 189 NML. Adattár. 1631-74. 163 Nógrádi Bányász. 1954. december 29. Várszegi György. 2001. i. m. 92-93 Nógrádi Bányász. 1955. január 22. Szabad Nógrád. 1955. március 2, március 5, március 8, március 12. 42