Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Szvircsek Ferenc: A fejlesztés és megtorpanás évei. „Minden bányásznak hazafias kötelessége teljesíteni a terveket”

telepen és Gyula tárón szintén egy-egy új bányaüzemet fognak létesíteni, amelyek Ger­gely lejtős akna és Pólyos lejtős akna helyébe fognak lépni. A Tőkés lejtős aknában a jö­vő év П. negyedévére egy nagyteljesítményű gépesített kamrafejtést telepítenek. Kistele­ken a kifogyó szén vagyon pótlására új lejtősaknát mélyítenek. Miután a kazári üzemegy­ség termelése megnőtt s ennek fogadására, valamint a kisterenyei osztályozó szénminő­ségének javítására, a Gyula-rakodón a széntörő kapacitását egy új törőpár beállításával fogják megnövelni. Az Ilona bánya üzemen kívül helyezett osztályozóját, Gyula-rakodó­ra telepítik át. Tovább folytatják a mizserfai gyenge minőségű szén mosására vonatkozó laboratóriumi és üzemi kísérleteket. (1956-ban mosómü építését tervezték). A kisterenyei kimerülőben lévő üzemek helyébe fejleszteni fogják a Tordas II. és Tordas III lejtős aknákat. A Forgách lejtős akna termelésének kiesését, már részben Király táró ter­melésével pótolták, Margit lejtős aknák termelésének egyensúlyát pedig a Margit VI. és VU. lejtősaknák valamint a Ferenc II. lejtős akna további feltárása fogja biztosítani. Szorospatakon egy falazott légakna mélyítése kezdődik meg, szerepe nemcsak a szellő­zés megjavítása, hanem későbbiekben a személyszállítás lebonyolítása is lesz. Külszíni előmunkálatait ezért már megkezdték. Tiribes aknán, a kifalazott modern ereszkét állít­ják üzembe a föld alatti szállítás javítása érdekében. Szorospatakon pedig a kimerülő Északi táró I. telepének termelését, ugyanezen szénpillér П. telepének feltárásával fogják biztosítani. Míg 1954-re 108 km hosszú meddő és szénvájat kihajlását, addig 1955-re 129 km kihajtását tervezte a Nógrádi Szénbányászati Tröszt. Az üzemek termelésének egyik szűk keresztmetszete a szállítás maradt. Enyhítésé­re 27 db Talbot kocsit szándékoztak vásárolni a kisterenyei és nagybátonyi vontatás ré­szére. A csilleellátás javítására 620 db új csillét szereznek be, s 8 db személyszállító ko­csit is üzembe állítanak. Terveik szerint elkészítik a Nagybátony falu és Katalin II. lejtős akna közötti „makadám" utat, melyet később Szorospatak bányatelepig hosszabbítanak meg. A feltétlenül szükséges szorospataki, kányási és mizserfai munkásszálló megépí­tését a beruházási hitelkeret azonban már nem tette lehetővé. Ugyancsak nem volt ki­elégítő a nagybátonyi lakásépítkezések üteme sem, pedig a törzsmunkásság létrehozá­sához és a fegyelem megerősítéséhez szükség lett volna az itt épített lakásokra. Tanulságos Lassan József főmérnöknek az a megállapítása, hogy az eredményes munka csak abban az esetben valósulhat meg, ha az általános munkafegyelem, a mű­szaki irányítás és üzemvezetés színvonalának javulásával fog együtt járni. Az 1955. évi terv teljesítésének feltételeit január 4-én összeült üzemigazgatói, főmér­nöki, párttitkári, szakszervezeti funkcionáriusi és a trösztvezetői értekezlet tárgyalta meg. Sartoris Kálmán trösztigazgató, az elmúlt évet értékelve megállapította, hogy 1954­ben a Nógrádi Szénbányászati Tröszt sajnálatos módon nem tett eleget kötelességének. Termelési tervét csak 95,6%-ban teljesítette, s ez 132 183 tonna szénmennyiség hiányát jelentette. A legjobb üzemek ebben az időszakban a következők voltak: Róna 100,2%, Mizserfa 102,3%, Kazár 102,4%, Zagyva 97,4%, Mátranovák 98%, Csipkés 99,5%-os terv­teljesítéssel. A legrosszabb eredményeket: Kártyás 70,5%, Ménkes 89,6%, Kisterenye 91,9%, Újlak 95,1%, Tiribes 95,2%, Nagybátony 90,7%, Szorospatak 93,6%-al produkál­ta. A szén mmősége is romlott a tröszt területén, s ezért a szénmedence országosan egy­re hátrányosabb helyzetbe került, s egészében megkérdőjelezte a nógrádi szénbányá­szat nagymértékű továbbfejlesztésére irányuló törekvéseket. A korábbi szénbányászok, azaz a „régiek", a jó minőségű telepeket nagyjából már leművelték és a bányászkodás csak az általuk visszahagyott telepekben folyt. Tovább rontotta a helyzetet a mizserfai és mátranováki gyenge minőségű III. széntelepek bekap­40

Next

/
Oldalképek
Tartalom