Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Közlemények - Tóth Zsuzsanna: Egy látogatottsági felmérés tapasztalatai (Palóc Múzeum, 2006. július–szeptember)

szetes és ezt utódaiknak is továbbadják. Sajnos, ők vannak kevesebben. A cél az, hogy szélesebb tömegeket mozgósítva, ha szükséges, a fiatal generációt megnyerve neveljünk fel múzeumot szerető embereket. „A múzeumokat minden életkorban látogathatjuk, fontos színhelyei az egész életen át tartó tanulásnak."

5 A múzeumi óra, múzeumpedagógiai foglalkozás beilleszthető a tanmenetbe, szemléletesen adagolható általa a tematikus ismeret a diákoknak. Megnyugtató volt szembesülni azzal, hogy kiállításaink vendégeink többsége számára szemet és szívet gyönyörködtetőek. „A múzeum végső fokon a műalkotás és a közönség találkozásának színhelye. És ha igaz az, hogy a műalkotás hat a közönségre, akkor igaz lehet fordítva - és múzeumi környezetre áttéve is - a tétel: a közönség hat a múzeumra."

6 Felmérésünk eredménye alapján elmondhatjuk, hogy igény van továbbra is arra, hogy múltunk paraszti kultúráját minél szemléletesebben tárjuk a közönség elé, hiszen néphagyományainknak identitásformáló szerepük van. Emellett szükséges változatos témájú időszaki kiállításokat rendezni, hogy a történelmet, régészetet, képzőművészetet, természettudományt kedvelő közönség is múzeumlátogatóvá, múzeumbaráttá váljon. Segítséget jelenthetnek e cél elérésében a megyei múzeumi szervezetben lévő intézményegységeink, valamint az országos múzeumok, amelyekkel együttműködve alakíthatnánk ki színes programjainkat. A közművelődési munkatársaknak pedig „... fő feladatuk a közönségszolgálat, az iskola és múzeum közötti kapcsolat tartása, világszerte hangoztatják, hogy a múzeumi népművelő nem a többi muzeológus helyett, hanem velük együttműködve fejthet ki eredményes munkát."

7 A kiállításokhoz, rendezvényekhez kívánatos anyagi forrásokat pedig a megfelelő pályázati lehetőségek kihasználásával kell biztosítanunk. Nemcsak a kiállításokra, hanem más eseményekre is kívánatos koncentrált figyelmet fordítani, hiszen a látogatók visszajelzése alapján különböző témájú rendezvényekre van igény. Már az 1970-es évek második felében felmerült az a gondolat, hogy a múzeum funkciója megváltozzon: ne csak a tárgyak puszta megszemlélésére szorítkozzon, hanem oktató-nevelő tevékenységet fejtsen ki. A művészetekben való elmélyüléshez újabb lehetőségekre lenne szükség, hogy a kiállítóteremből, tudományos intézményből művelődési otthonná is váljon. A múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz, előadásokhoz szükséges olyan műhelyt, munkaszobát, előadótermet kialakítani, ahol csoportos létszámban gondolkodhatunk. Figyelembe kell venni a különböző korú és társadalmi helyzetű lakossági elvárásokat. Egy színes, változatos programtervezet elsősorban a helyi látogatók számára jelenthet hasznos szabadidős elfoglaltságot. így esetleg módot találunk arra, hogy a balassagyarmati közönség is nagyobb aktivitással vegyen részt múzeumunk életében. Az állandó kiállításból hiányzó tárgyfeliratokat szóbeli tájékoztatással kompenzáljuk, a látogatók kérdéseire kollégáink legjobb tudásuk szerint készségesen válaszolnak. Pótolnivalónk van viszont az idegen nyelvtudás terén, mert minél több külföldi látogat el intézményünkbe, annál nagyobb az igény arra, hogy legalább egy világnyelven 5 VÁSÁRHELYI Tamás 2004, 6. 6 URBACH Zsuzsa 1973, 20. 7 ÉRI István 1975. 8 VITÁNYI Iván 1975. 267