Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Kiállítások - K. Peák Ildikó–Gulyás Gábor: „Egy képtár születése”

Mihályfi Ernő 1972. november 20-án bekövetkezett halála után özvegye a szülőföld, Nógrád megye számára ajánlotta fel a hagyaték jelentős - grafikákból és festményekből álló - részét (a plasztikai anyag a család tulajdonában maradt). E változatos és színvonalas gazdag anyagból - melyből most csupán a teljesség igénye nélkül emeljük ki Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Mednyánszky László, Uitz Béla, Derkovits Gyula, Czóbel Béla alkotásait - válogattuk a képtár anyagát. Természetesen, nehéz egy olyan képzőművészeti anyagból állandó kiállítás számára válogatni, melynek szinte minden egyes darabja korszakos, művészettörténeti és esztétikai szempontból egyaránt jelentős mű. A későbbiekben meghatározandó időközönként kívánunk cseréket tenni a Képtár anyagán belül, akár tematikai szempontból, akár egy-egy művész valamely évfordulóját figyelembe véve. Most azonban - egy régi-új, a múzeumépülethez tartozó, de teljességgel felújított épületKmetty János: Zenélek, 1918 k., vászon, olaj, 32x37 cm rész átadásával egybekötve - a gyűjtemény legreprezentatívabb, jó értelemben véve leglátványosabb alkotásait kívántuk bemutatni. Ez óhatatlanul magával vonja azt a tényt, hogy bár a Mihályfi gyűjteményen belül a grafikák jóval nagyobb hangsúllyal szerepelnek a festményeknél, a Képtár nyitó kiállításán a két műfaj közel egyenlő arányban „jut szóhoz". A fentiekben jeleztük, hogy fontos kérdésként merült fel bennünk gondolkodásunk során, kiket szeretnénk megszólítani a kiállítással, mely közönség számára hozzuk létre a Képtárat. Figyelembe kell vennünk mindenek előtt azt a tényt, hogy a Képtár látogatói köre többségében azonos lesz az otthont adó Nógrádi Történeti Múzeuméval, vagyis elsősorban helyi és regionális közönségre kell gondolnunk, elsődlegesen diákokra, pedagógusokra, illetve^valamivel kisebb mértékben turistákra. Ugyanakkor - az anyag művészettörténeti súlyara, rangjára is támaszkodva - számítunk országos szakmai érdeklődésre, illetve egyes "alkotók életművét kutató szakemberek, művészettörténészek bejelentkezésére. Mindezeket figyelembe véve, a Képtár szerepét többrétűnek képzeljük el, egy olyan kiállítást tervezve, mely a szélesebb látogatói igények kiszolgálása mellett lehetőséget biztosít kutatók számára egy-egy stíluskorszak, illetve egy-egy alkotó munkásságának tanulmányozására (a Mihályfi gyűjteményen belül több képzőművész, így Derkovits Gyula, Uitz Béla, Nagy István jelentős mennyiségű, az életművek egyes szakaszait jól reprezentáló alkotással szerepel). A kiállítandó anyag válogatása, valamely tematika, koncepció szerinti elrendezése, fontos, a laikus\kiállításlátogató számára elsődlegesen látható, felfogható eredményekkel járó feladat. E mellett azonban legalább ennyire fontos, bár látható eredményekkel 241