Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Művészettörténet - Matits Ferenc: A potsdami Sanssouci Kastélyegyüttes Új Orangerie-palotájában található Raffaello-másolatgyűjtemény

1820-ban Berlinben Raffaello halálának 300. évfordulója alkalmából az Unter den Lindenen működő képzőművészeti akadémián megemlékezést rendeztek, amelynek méltó megünnepléséhez az uralkodó Raffaello-másolatok kölcsönzésével járult hozzá. A Johann Gottfried Schadow (1764-1850) szobrászművész javaslatára rendezett Raffaello-ünnepség dísztermét Friedrich Schinkel (1781-1841) építész tervei szerint alakították ki.

21 Az ünnepséggel kapcsolatosan Johann Wolfgang von Goethe is elismeréssel nyilatkozott. Az 1809-ben Bécsben alakult Lukács Testvériség Egylet tagjai Rómába tették át működésük helyszínét. A nazarénusoknak

22 nevezett német festőcsoport a trecento, valamint a quattrocento művészetét, különösen Raffaellót tekintette példaképének. Johann Friedrich Overbeck (1789-1869) híres képei - a Dürer és Raffaello a művészet trónusa előtt, vagy az Itália és Germania című - éppen úgy programadóak voltak, mint A vallás diadala a művészetekben című kompozíciója. Amikor 1810-ben Luise porosz királyné elhalálozott, síremlékének elkészítésére a római német művészkolónia tagját Christian Dániel Rauch (1777-1857) szobrászművészt kérték fel.

23 1823-ban Jákob Salomo Bartholdy porosz főkonzultól a Rómában élő német művészek megtudták, hogy Frigyes Vilmos koronaherceg (1795-1861) hamarosan eljegyzi Erzsébet bajor királyleányt (1801-1873). Az eseményről szintén értesülő Wilhelm Hensel (1798-1861) a Kánai menyegző című rajzának főszereplőiként a koronaherceget és választottját mintázta meg.

2 Hensel 1828-ban a Vatikáni Képtárban lévő Krisztus színeváltozása című Raffaello festményről alkotott másolata került a potsdami gyűjteménybe. A római német művészkolónia tagjai 1819-ben I. Ferenc német-római császár, 1822ben III. Frigyes Vilmos porosz király, 1827-ben Lajos bajor király, majd 1828-ban a porosz koronaherceg római látogatása alkalmából rendeztek művészeti kiállítással egybekötött ünnepséget. Gróf Széchenyi István 1818-as itáliai utazásán vezetett naplójában az alábbi jellemző sorok találhatók: „...Ha a festőket klasszifikálni akarnók, úgy bizonnyal ez a Sanzio állna legelöl..Rafael olyan szorgalommal fest, s olyan tökéletesen, hogy nála a rajz hibátlansága, a szép compositio, a színek pompás megválasztása, s a legkisebb részletekig beható pontos kivitel mind egyesülnek..." Az 1825-ben létrejövő Magyar Tudós Társaság egyik legbőkezűbb és legönzetlenebb alapító tagja, gróf Széchenyi István Raffaello La Fornarina című festményének sikerült másolatát végrendeleti rendelkezéssel juttatBussler, Robert: Der Rafael-Saal, Verzeichnis der im Königlichen Orangeriehause zu Sans-Souci auf Allerhöchsten Befehl ausgestellten Copien nach Gemälden von Rafael Sanzio, Berlin (1861) Unveränderter Nachdruck 1983, V. Bachleitner, Rudolf: Die Nazarener, München 1976. Gallwitz, Klaus - Ziemke, Hans-Joachim u. a.: Die Nazarener, Frankfurt a. M. 1977. Bott, Gerhard - Spielmann, Heinz: Künstlerleben in Rom. Nürnberg 1992. Deutsche Künstler in Italien, Zeichnungen aus dem Jahre 1823, Berlin 1975, 6, 9, 18-20. 198