Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Irodalomtörténet - Pirint Andrea: A napóleoni idők tárgyi világa Mikszáth „különös házasság”-a tükrében

mutat, nagyon valószínű, hogy Mikszáth ennek az 1824-es híradásnak a nyomán építette be regényébe a Nagy-féle pipák nimbuszát.

4 Az pedig már csak hab a tortán, hogy amikor Mikszáth későbbi művébe, „A Noszty fiú esete Tóth Marival" című regényébe ismételten beleszövi a pipafaragó Nagy István egykori munkásságát, azt is hozzáfűzi, hogy a mester műhelye a pesti Úri utcában volt. Ezzel pedig egy olyan információt közöl, amely semmilyen más forrásból nem ismeretes, s amit Mikszáth nyomán a magyar pipatörténet átfogó kötete kérdőjel nélkül átvesz.

5 Ez az egyedi példa mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy Mikszáth írói fantáziája valóságon alapuló mozaikokat illeszt egymás mellé, és minden okunk megvan rá, hogy a „Különös házasság" tárgyi világának, általában az életmódra, közgondolkodásra vonatkozó utalásainak hitelt adjunk, vagy legalábbis hitelt előlegezzünk. A regénybeli cselekmény az 1810-es évek Felvidékén, közelebbről Zemplén, Ung és Heves vármegyékben játszódik. A mű nyomtatásban 1900-ban jelent meg először, és egy megtörtént eseményt dolgoz fel, mégpedig időben kicsit eltolva, némiképp kiszínezve, egyes valós szereplőket valamelyest öregítve, másokat fiatalítva, keresztnevet módosítva, helyszíneket áthelyezve, a valós szereplőkhöz költött személyeket társítva. Lehetne még sorolni a különbségeket a tényleges és a regénybeli történések között, mint ahogy hosszan lehetne beszélni a mű írói üzenetéről, közvetlen aktuálpolitikai hátteréről, és magáról a történetről is. Jelen dolgozatnak azonban nem célja az említett vonatkozások taglalása. Arról a cselekménytől függetlenített, általános korképről lesz szó, amelyet az 1847-ben született író a számára is történelmi múltnak számító időszakról fest. Ez a korkép pedig azért is különösen érdekes, mert nemcsak a szereplők gondolatai, közlései, viselkedése, vagy a tárgyi környezet „indirekt" bemutatása által rajzolódik meg, hanem az író hangsúlyos krónikás szerepe révén is. Mikszáth mintegy idegenvezetőként szegődik az olvasó mellé, és segíti az eligazodást a régi idők rejtelmeiben. Folyton „jelen van", magyarázatokat ad, ki-kitér az egykori világnak a 19. század végitől elütő viszonyaira. „Akkoriban ..."-kezdetű mondatai egy olyan Felvidéket mutatnak be, amelyben még másképp hívtak bizonyos településeket, amelyben még sajátos arculata volt a városoknak. Egyáltalán minden annyira más volt, beleértve a tárgyak világát is. Az épített környezet és berendezési tárgyai A mindennapi élettér alapegysége az épített környezet. Elöljáróban fontos elmondani: amiképp Mikszáth írói fantáziával kezeli a cselekményt, ugyanúgy jár el a helyszíneket illetően is. A regénybeli olaszröszkei Dőry-kastély alatt az író valójában Bodrogolaszit értette,

6 ahol viszont nem a Dőryek, hanem a Lónyayak kastélya áll. Hogy még bonyolultabb legyen a dolog, a tényleges házasság Girincsen köttetett, ahol valóban a Dőryeknek volt birtokuk, a regénybeli épület leírása azonban az említett épületek közül egyikre sem illik. Ugyanez az írói „önkény" mutatkozik meg nagyvonalakban a regény többi helyszínével kapcsolatban is. Mikszáth tehát nem adja dokumentatív jellegű leírását konkrét helyszíneknek, hanem a korabeli élettér különböző típusait jeleníti 4 A magyar pipa története - A magyar történelem a pipákon, i.m. 64. 5 Uo. 108. 6 A kiadó megjegyzése tudósít erről: 13. kötet 153. 169