Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Régészet - Parditka Györgyi: Ludányhalászi-sóderbánya késő bronzkori település

(NOVOTNÁ 1980, 144.) Ritkán de a Kyjatice kultúra anyagában is előfordul, pl. Aggtelek-Baradla barlang (KEMENCZEI 1984, Taf. С 26). Pontosabb korhatározásra a nagylyukú tű sem alkalmas, mivel igen hosszú időn keresztül volt használatban ez a típus. Viszonylag kis számban, de párhuzamai megtalálhatók a kyjaticei anyagban is, pl. Szendrőn (KEMENCZEI 1984, Taf. CX. 3.) és Szilvásváradon (D. MATUZ 1999, 35. kép 12.). A többszörösen tagolt fejű tűhöz hasonló került elő Aggtelek Baradla-barlangban. Kemenczei a véleménye szerint ez a tűtípus a késő bronzkor 2. periódusának kezdetén terjedt el (KEMENCZEI 1984,48, Taf. С 20.). Kőanyag A telepen nagyobb számú őrlőkő töredék, különböző méretű kavicsok, dörzsölésre és talán ütésre használt kövek kerültek elő. Kisebb számban obszidián eszközök, eszköz-töredékek és szilánkok is előkerültek.

14 Állatcsont anyag A település állatcsont anyagának vizsgálatát Gál Erika (MTA Régészeti Intézet) végezte el. Megállapításai szerint az állatcsont anyag mintegy 70%-át juh-és kecske, szarvasmarha, valamint sertés csontok tették ki. Ezenkívül volt egy-két ló csont, valamint két kutyához tartozó csontok. Néhány csonton rágásnyomok is megfigyelhetők voltak, ami szintén kutya jelenlétére utalt. A településen előkerült vadállat csontok 6 fajtól (szarvas, őz, nyúl, rágcsáló, kétéltű és hal) származtak. Összességében arra a megállapításra jutott, hogy a településen jelentős állattartás folyt. A leletanyagban három eszközt sikerült azonosítani: egy nagyobb méretű árat, egy kisebb vésőt és egy ismeretlen célú eszközt. A telepjelenségek és a leletanyag kapcsolatának vizsgálata, a település datálása |\ ludányhalászi sóderbánya területén 500 m

2-en folytatott leletmentés során gödröket, árkokat és cölöplyukakat tártak fel. A megfigyelt árokrendszer igen sekély volt. Az ilyen sekély árkok megítélése nehézségekkel jár. Funkciójukat általában, mint vízelvezető vagy az állatállomány elkerítésére szolgáló árokként határozzák meg (V. SZABÓ 2004a, 144.). A településen épületet, tűzhelyet nem sikerült megfigyelni. Mindössze egy gödör (62.) esetében merült fel annak a lehetősége, hogy az esetleg fedett volt. Ennek ellenére a telepen talált profilozott, elszedett paticsok, valamint a nagyszámú őrlőkő alapján feltételezhető, hogy esetleg egy a felszínen álló épület lehetett a közelben. Az ásató megfigyelései alapján, ugyanaz a népesség legalább három periódusban használta a települést. Ezt a véleményét arra alapozta, hogy három olyan járószintet fogtak meg, amelyekből objektumok indultak. Sajnos sem a leletanyag, sem pedig a feltáA kőanyag részletes vizsgálatára sajnos nem került sor. Segítségét ezúton is köszönöm. 130