Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Flórián Mária: Gerezna

XXIX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2005 NÉPRAJZ GEREZNA FLÓRIÁN MÁRIA Gondolatmenetem egy rézkarcból indult ki: Rózsa György Régi várképek című válogatásának egyik metszetéből.

1 A metszet Palánkot ábrázolja a 17. század elején, hátterében Nógrád és Drégely várával. Ez a földrajzi kiindulás kapcsolja a dolgozatot Nógrád megyéhez,

2 bár maga a téma majd sokkal messzebbre visz el innen. 1. Érdemes feleleveníteni az idézett várképekről tudottakat Georg Braun kanonok, teológus és Franz Hogenberg festő és rézmetsző kiadásában, 1572-ben, Kölnben jelent meg a Civitates orbis terranim sorozat első kötete. Az 59 városképet bemutató kötetbe egy „antwerpeni kereskedő és műkedvelő", Georg Hoefnagel (1542-1600) által átadott képek kerültek. Georg Hoefnagel művésze és rézmetszője is volt a képeknek, de legtöbbször csak „közzétette" a másoktól megszerzett rajzokat. Apja antwerpeni gyémántkereskedő volt, fia beutazhatta Európát, elképzelhető, hogy Magyarországon is járt. A 6. kötetben már az ő fia, Jákob Hoefnagel (11629) rajzai is szerepelnek, aki nem volt rézmetsző, legfeljebb helyszíni rajzokat készített. A 6 kötetes sorozatban öszszesen 363 város- és várképet közöltek, közöttük 19 magyar vonatkozású. Az első kötetben Buda látképe nyugatról, az 1588-ban kiadott 4. kötetben: Pozsony, az 1597-ben vagy 1598-ban kiadott, Urbium praecipuamm mundi theatmm quintum című 5. kötetben: Győr, Komárom, Visegrád/Érsekújvár, Esztergom rézkarcai láttak napvilágot. Az 1617-ben megjelent hatodik, Theatri praecipuamm todus mundi liber sextus című kötetben Kismarton, Buda keletről, Kassa, Eger, Szolnok, Tata, Pápa, Törökszentmiklós, Nagysáros, Drégelypalánk, Nagyvárad és Kolozsvár rézkarca látható. Idővel a kötetek lemezei egy amsterdami kiadó, Jan Jansson tulajdonába kerültek, aki 1657-ben újra kiadta a sorozatot. Ekkor jelent meg először Hatvan, Nyitra, Tokaj és Nagyszombat látképe.

3 Egyes várképek a helyszínen készültek a mester nevének és a keletkezés idejének feltüntetésével, másokról tudott, hogy rajzolója járt Magyarországon. A helyszínen a szembetűnő tornyokat, várfalakat, templomokat vázolta fel a rajzoló, a részleteket otthon dolgozta ki, amelyeken még a rézmetsző is módosított a maga ismeretei szerint. Mindezt figyelembe véve kevés képet, az esztergomi, kassai, kolozsvári, pozsonyi, tatai, egri képeket fogadta el hitelesnek a kritika. A Braun-Hogenberg-féle sorozat a 16-17. század fordulójának értékes és nélkülözhetetlen forrása, a képeken a kopjatörő huszárok, a solymászatra induló vadásztársaságok, előkelő polgárasszonyok, általában a magyar 1 Rózsa 1955: 13. - A képanyag válogatás Braun, Georg - Hogenberg, Franz: Civitates orbis terranim с művéből. 2 A jelen dolgozat a Nógrád megyei múzeumszervezet, a balassagyarmati Palóc Múzeum jeles kutatóját, Kapros Mártát köszönti. 3 Rózsa 1955: 2-6. 157