Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Természettudomány - Dr. Hír János: Potenciális korai- és középső miocén ősgerinces lelőhelyek Észak-Magyarországon

Umax sp. Arckeozonites sp. Gastrocopta sp. A leírók nem döntötték el, hogy késői szarmata, vagy korai pannon az együttes kora. 5. Abaúj szántó Id. Pentelényi László szóbeli közlése szerint a Patai Kastély mögött az ún. Cekeházi Nagy-árokban édesvízi üledék található, mely a „Fehérkő-bánya" néven ismert riolittu­fa feltárás fedőjében is előfordul. 6. Alsódobsza A községtől ÉNY-ra a Hernád-part szelvényének korai pannon képződményeiben Helicigona cf. orbis Soós fordul elő (ROZLOZSNIK 1937, ALFÖLDI el al 1975). Összefoglalás Észak Magyarország korai- és középső miocén korú nemtengeri képződményei a ge­rinces őslénytani kutatás számára további lehetőségeket rejtenek. A Zagyvapálfalvi Tar­kaagyagból és a Salgótarjáni Barnakőszén Formációból inkább csak szórványleletek re­mélhetők. A kárpáti és bádeni korú tengeri képződmények között települő litkei mocsá­ri rétegekből a közeljövőben Magyarország egyetlen kárpáti, vagy кога-bádeni korú ge­rinces faunája várható. A Mátraaljától a Zempléni-hegységig található édesvízi képződ­ményekből olyan gerinces leletegyütteseket gyűjthetünk, melyek segítségével az iroda­lomban eddig számos helyen olvasható „szarmata, vagy korai pannon" korbesorolások pontosíthatók lesznek. Ennek realitását a Felsőtárkányi-medencében az utóbbi hat év­ben végzett feltárómunka eredményei bizonyítják (HÍR, 2003). A tanulmány a T 046719 sz. OTKA téma támogatásával készült. 247

Next

/
Oldalképek
Tartalom