Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Művészettörténet - Shah Gabriella: Részletek Csohány Kálmánné és Csohány Kálmán levelezéséből

Szófia,1955. jún. 6. „Cseh gép volt, a személyzet is cseh. (...) Körülöttünk lengyelek ültek, azokkal megbarátkoztunk, még énekeltünk is. Nekem szerencsém, hogy bármilyen nációval találkozom, ismerek egy-két népdalt, s máris megvan a közvetlen barátság." Szófia, 1955. jún. 11. „Hétfőn este Christo bátyjánál voltunk egy páran. A bolgár állami népi együttes 4-5 tagja volt ott, akik a legszebb dalaikból adtak elő. Persze ez közvetlen baráti hangú volt. Ott ettünk, ittunk, daloltunk közben. Ott voltak a mexikói művészek is. (Nem tudom már, hogy erről írtam-e az előző levelemben, mexikói művész van itt egy kiállítás anyagával. Nagyon érdekes és szimpatikus emberek. A kiállításra vonatkozóan annyit, hogy sikerült megkapni a legjobb termet, csak az aggaszt mostmár, hogy nagyon kevés idő van a rendezésre. Csak 13-án foghatunk ehhez hozzá, mert a terem addig foglalt, s 15-én már nyitni kell." Trnovó, 1955. jún. 20. „A kiállításnak is sikere van, úgyhogy nyugodtan mondhatjuk, hó munkát végeztünk. A kiállítás szerdán este megnyílt. Pénteken egy nagy társas busszal aztán elindultunk. Útközben tudtam meg, hogy valami díjat nyertem a kiállításon, de bővebbet nem tudok róla. Talán Te is hallottál róla." Szófia, 1955. júl. 11. „A magyar kiállításnak igen nagy sikere van. 15-ig meg kellett hosszabbítani. Eddig 100.000 látogatója volt. Ez óriási szám. Ma szereztem katalógust, majd viszek haza." Visszaemlékezés -1956. Eljött 1959. január végén Soroksáron elég komoly földrengés volt. Mi is a rázkódásra ébredtünk, ijesztő volt hallani a poharak csengését a szekrényben, a tetőpala csikorgását és a titokzatos morajt a föld alól. Kora reggel volt már, bekapcsoltuk a rádiót és megerősítette gondolatunkat, hogy ez valóban földrengés volt. Ez az élmény Kálmánra nagyon mélyen hatott. Az utórezgések, amü más meg sem érzett, teljesen kihozták a sodrából. Ekkor mesélte el, hogy mikor ő született, 1925. január 31-én Eger környékén volt földrengés és azt még Posztón is nagyon lehetett érezni. 1956-ban jelent meg rajzaival Tamási Áron: Ábel az országban, Máthé Lídia: Bujdosó szó és Sz. Morvái Judit: Asszonyok a nagycsaládban című könyve. Kálmán sokat rajzolt. Az ablakkal szemben a két oszlop között volt a kis asztal, leterítette újságpapírral, maga köré készítette a szükséges dolgokat, leült az asztal mögé a fotelba. A rádióban általában mindig talált szép zenét, azt hallgatta, vagy lemezeket tett fel. így készültek akkor szabadon a meseillusztrációk, rajzok Anatole France Thais-ához, Weöres Sándor verseihez és szabad gondolataihoz, érzelmeihez. Kiállításokra általában ezekből válogatott. A megrendelésre készített rajzok egy részével nagyon megkínlódott, azokkal a rajzaival elégedetlen is volt. Ebből az időből a Tersánszy Vándorához készült rajzokkal volt elégedett. 225