Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Rózsaszimbolika a népi imádságokban és kultusztban

jedt el, hogy aki a rózsafüzért imádkozza, az tulajdonképpen Máriának fonja a rózsakoszorút. Mintha e legendát elevenítené meg az a 19. század második felében Mezőkövesden kiadott ponyvafüzetben megjelent ének, mely szerint a rózsafüzér „örvendetes" titkai „gyémántként ragyognak" Mária homlokán. Hogy a rózsafüzér elvégzése Mária fejét ékesítő „koszorú fonása", arra népénekeinkben számos további utalást találunk: „Jertek kössünk Máriának szűz fejére koszorút... "

39 Szűz Máriának, mint a Rózsafüzér királynéjának külön ünnepet is szentelt a katolikus egyház (okt.Z), a lepantói győzelem emléknapját, mivel ezt a győzelmet a rózsafüzér imádság hatásának tulajdonították. Mária ilyen megnevezései a népénekekben: „szent olvasó királynéja", „szent Rózsárium királynéja", „olvasó rózsája", „szentolvasó életfája".

40 A rózsafüzér rózsaszimbolikájára további adatokat találhatunk az ájtatos nyomtatványok szövegeiben. Ezek szóhasználata azt tükrözi, hogy az imádkozás tulajdonképpen a virág gondozása, ha elhanyagolják az ájtatosságot, a virág is „elhervad", „halvány színű" lesz.

41 Az olvasón végzett imádságok tulajdonképpen Szűz Mária mennyei kertjének a növényei: „E gyönyörű szép kert zöld koszorút forrnál.."; „Nyitva áll ajtaja rózsás kis kertjének / ki szépen üdvözli, olvasót mond neki / a mennyei kertnek szép rózsáit szedi".

42 A hívek e kertet „ápolásul könnyekkel" locsolják. A kert gondozói az angyalok: „Szent angyalok jőnek kertet keríteni, / Tizenöt rózsával ezt körülültetni... ", „Ott fönn az angyabk rózsás kis kénedben/ virágokat szednek, feltűzik fejedre", „Szedjétek angyabk kis kertünk virágát".

43 Kertésze a rózsafüzér földi elterjesztője, Szent Domonkos: „ő kertésze a rózsakoszorúnak... ", s sokszor int „az égi munkára / az élő zöld kertnek tisztaságára". Tisztogatja a kertet: „ne teremjen dudvát, bűnünkből bojtorjánt", s ha a hívek hanyagolják az imádságot, elszomorodik.

44 Jézus szintén lehet e mennyei kert gondozója, s a hívek őt is kérik: „öntözgesse szent szíve drága jó illatú harmatávaL.. ", s szedje ki a „konkolyt", a „tövist" kertjéből, azaz híveitől tartsa távol a bűnt. Mária kertjének égi virágait a Szentlélek is „bcsolja" a „kegyelem harmatával".

45 A rózsafüzér-társulatok is megjelennek Mária kertjében, ahol minden csoport külön rózsabokrot alkot, a tagok ennek egy-egy rózsaszálai: „...e szép társulatban / Szűz Mária előtt vagytok egy bokorban...'

46 Az „élő rózsafüzér", „Mária rózsáskertje" a népi gyakorlat szerint 2475 tagból áll, ahol 15 tag alkot egy rózsát, 11 rózsa (165 tag) egy rózsabokrot, 15 rózsabokor pedig Mária rózsáskertjét. A rózsafüzér-társulatot „Mária szerelme" fűzi rózsáskertté. A tagok énekeikben kérik Máriát nézze, ápolja „rózsás kis kert-jét", s „naponta tisztelik Máriát koszorúval", aki ezért akkor is megáldja kertjét, ha az „hullatná levelét'. A „cédulaváltás", azaz a rózsafüzér „titkai '-nak minden újhold vasárnapján történő kicserélése e kert megújulását jelenti: „Ma van szent olvasó drága vasárnapja / Mária kertjének újul szép virága". A társulatos tagok rózsával való azonosságukat temetési énekben így fejezik ki:,Társulat egylet rózsája halva fekszik előttünk. '

48 PMNA 1220-97 Mezőkövesd, é.n; Gál 1998. 345. PMNA1176-97 Budapest, 1877. 1208-97 Pest, 1865. 1187-97 Buda, 1850.; 1199-97 Esztergom, é.n. Gergely 1998. 324. PMNA1250-97.p. 3; 1176-97.p.3. Gergely 1998. 325; PMNA 1176-97. p.l; Gál 1998. 346. PMNA 1250-97 p. 3; Gál 1998. 346; 1436-2000. PMNA 1176-97 p. 2; 1207-97 Buda, 1866; 1220-97 Mezőkövesd, é.n. Gál, 1998. 361. PMNA 1176-97. p. 2. PMNA 1176-97. p.l; 1436-2000; 1207-97 Buda, 1866; Gál 1998. 361; 1176-97. 177