Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Rózsaszimbolika a népi imádságokban és kultusztban

őt 1947. augusztusában is, miközben előtte lebegett egy „rózsa virágcsokor". Hasznoson egy alkalommal Nagyboldogasszony ünnepén szurdokpüspöki asszonyok látták a Napban az elszenderült Máriát, rózsák közt feküdni. így ábrázolják Mária halálát a képzőművészetben és a parasztság körében kedvelt olajnyomatokon is, mint például egy hollókői (Nógrád m.) tisztaszobából a Palóc Múzeum gyűjteményébe került képen, ahol angyalok helyezik el Mária körül a rózsából font füzért.

25 A Napban rózsa, rózsafüzér érzékelése máskor is előfordult: „Láttuk a napot, hogy forgott...rózsagömböket hullatott"; „Szinte mint a rózsahuUás a napnyugta. Felülről csak huüt-huüt így... ekkora gömbök, mint a rózsa... "; „Kisütött a nap. ..mint a rózsafüzér, úgy jöttek ki belőle [rózsa alakú gömbök]."

26 A népi szemléletet mutatják a növénynevek is, amelyek közt igen sok olyan van, amelyet valamilyen jellemző alapján Szűz Máriáról neveztek el. Ezek közt található a Boldogasszony rózsája, azaz a kövirózsa (sempervivum tectomm), illetve az ugyanígy hívott bársonyos kakukkszegfű (lychnis coronaria).

27 A szentek ábrázolásai, attribútumai között szintén gyakorta fordul elő a rózsa. A vörös rózsakoszorú a keresztényüldözés korában elhunyt mártírokat, a fehér koszorú pedig a jócselekedeteik által békében győzedelmeskedőket jelzi. A piros/vörös rózsa Clairvaux-i Szent Bernát szerint a szenvedés, mártíromság szimbóluma. így jelenik meg a gyermekként, báránnyal - azaz Krisztussal együtt - ábrázolt Keresztelő Szent János képein is. A női mártír szentek gyakori attribútumaként arra utal, hogy ők vérükkel szerezték meg a Paradicsomba való bejutás lehetőségét. Szent Dorottyát szokták ezért kosarában rózsákkal ábrázolni. A Szent Ferenc stigmáiból hulló vér nyomán rózsák fakadtak.

28 Rózsa a jelvénye Palermói Szent Rozáliának és Viterbói Szent Rózának is, kultuszuk a pogány Rosalia ünnepekkel is összefügg. Az 1160 táján elhunyt Palermói Szent Rozália testét a mellette talált kezdetleges rózsafüzérrel együtt az 1624-ben pusztító pestis idején körülhordozták, mire a járvány hamarosan elmúlt. Ezért szól róla az 1693-ból származó Lelki fegyverház című magyar imádságoskönyv eképpen: „Tövis nélkül nyílt Szép Rósa, Mirigyeknek új orvosa. ..",s terjedtek ennek nyomán a népi imádságokban is „széténekelt" változatai, s szólította meg így egy moldvai archaikus népi imádság: „Idvezlégy szép Rozsária, / Krisztus piros rózsaszála...", és nevezték őt himnuszában „szüzességnek szép rdzsó/a"-ként.

29 A művészet Limai Szent Rózát, a harmadrendi domonkosnővért is rózsákkal jeleníti meg, fején viselt rózsakoszorúval, vagy rózsákkal és a gyermek Jézussal. Sokat kertészkedett, ennek emlékére a kertészek és virágárusok védőszentjükké választották.

30 25 Vö.: Lengyel 2001. 149; Limbacher 1998. 170; PM 76. 8. 2. 26 Jádi-Tüskés 1986. 534; Palóc Múzeum Gy. 46/99. Jegyzőkönyv a hasznosi eseményekről; Adatközlők: Horák Istvánné (1941-2004) Herencsény, Bartus Józsefné (1931-) Herencsény. Limbacher 1998. 199-200. 27 Koltay 2001. 322-323. 28 Hoppal -Jankovics -Nagy-Szemadám 2004. 253; Szacsvay 1996. 27. 11. kép; 28. 13, 16. kép; Pál - Újváry 2001. 408. 29 Mitológiai enciklopédia 1.1988. 223.; Hoppal -Jankovics -Nagy-Szemadám 2004. 253; E. White 1993. 217. Bálint 1998. 3. 287; Tánczos 2000. 389. 30 E. White 1993.217. 175