Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Néprajz - Flórián Mária: Gerezna

Nagy Pálfy Miklós szerezte vissza a várat.

6 Vagyis 1617 előtt, a kötet megjelenése előtti évtizedben a várak magyar kézen voltak. Föltehetően a nyugalmas évek tették lehetővé a nyugati rajzolók helyszíni munkáját. A földrajzi környezet, maga Palánka, valamint a drégelyi és nógrádi vársziluett hitelességének megítélésére nem vállalkozhatok. Palánk olykor kétszintes és Fachwerk falusi épületei számomra azt valószínűsítik, hogy ezeket nem a helyszínen vázolta fel a metszet rajzolója. A falu határában lévő dombon a juhok között furulyázó pásztor, a vár felé lovagló lándzsások, a földekre induló parasztok, egy férfi elől futni látszó nő, a fejen cipekedő asszony gyermekével talán valóban a korabeli életet idézik. Az előtérben két részletesebben kidolgozott alak látható, Rózsa György szövegközi magyarázata szerint „gyalogos hajdú és szűrös parasztasszony".

7 (2. kép) A várképek-kötet megjelenése, 1955 óta összegyűlt ismeretekkel pontosíthatjuk, hogy kiket is ábrázol a két figura. 2. kép: A Drégelypalánkot ábrázoló metszet sztaffázsfigurái: mentés polgár a gereznás polgárnő 6 Vályi 1799 I. 523-524., II. 684. 7 Rózsa 1955: 13. 159