Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Régészet - Tankó Károly: Pásztó-Csontfalva Előzetes jelentés a 21-es út négysávosítását megelőző régészeti feltárásról

Népvándorlás-kor A domb északi oldalán jelentősebb római kori barbár megtelepüléssel számolhatunk. Erre hat (feltehetően erre az időszakra datálható) oszlopszerkezetes épület és az őket körülvevő nagyméretű, császárkori kerámiatöredékekkel és égett omladékkal teli gödrök utalnak. A feltárt objektumokból római importtárgy nem, csak az Alföldi szarmata népességhez kapcsolható szürke színű, besimított kerámiaáru került elő. Az egyik gödör leletei között egy bronzból készült ruhadísz volt. A feltárás északi zónájában egy valószínűleg nagyobb későavar-kori faluhoz tartozó teleprészt tártunk fel. Itt három, félig földbe mélyített, négyszögletes alakú gödörházat és néhány méhkas alakú gödröt figyeltünk meg. Kiemelendő a még a házak között talált, kövekkel kirakott kemence, melynek tapasztásából vassalak és égett kerámiatöredékek kerültek elő. Az objektumok feltöltéséből pontosabb keltezési támpontot nyújtó tárgy nem, csak a jellegzetes hullámvonalkötegekkel díszített kerámiaanyag, és egy malomkő került feltárásra. Középkor A középkorra keltezhető régészeti jelenségek a domb déli oldalán, a Nádasdi-patak bal partján koncentrálódtak. Az itt feltárt objektumok minden bizonnyal a XIV-XV. századi település peremére lokalizálható gazdasági jellegű tevékenységek és építmények régészeti nyomai voltak. Itt az egyes funkcionális egységeket elkülönítő árkok, vagy az állattartó karámok cölöpszerkezetének nyomai egyaránt megfigyelhetőek voltak. Ezen a területen néhány nagyobb agyagnyerő gödröt is feltártunk. Az egykori település központi magja, ahol a lakóépületek álltak, minden bizonnyal nyugatabbra, a domb magasabb pontján keresendő. Az ásatásról készült légifelvétel elemzése és a földtulajdonosok elbeszélése alapján a domb középső részén további, eseüeg kőből készült épületek is várhatók. Külön figyelmet érdemel, az objektumok betöltéséből előkerült rendkívül nagy mennyiségű vassalak, és félkész nyersvas-termék. Bár vasolvasztó kohó maradványai nem kerültek elő, mégis ez igen jelentős adat az eddig csak kevéssé ismert, középkori, Zagyva-völgyi vasfeldolgozásról (Észak-Magyarország vasas lelőhelyeiről: CzajlikMolnár-Kovács-Lovas 2003,123-125). A középkori leletanyagból kiemelendő egy gótikus bronz öv (5. kép 15), néhány gótikus kulcs (5. kép 1,16), egy sarkantyú (5. kép 12), számos vaseszköz egy faragott ablaktöredék, több malomkőtöredék és egy erősen kopott ezüstérem. A feltárás során az egyik középkori hulladékgödörből egy kővel körberakott, madáráldozatot tartalmazó ép edény került elő (4. kép l).

5 A középkori kerámiaanyagban a gyorskorongon készült, vállán vízszintesen körbefutó bordával vagy árkolásokkal díszített fehérre, vagy szürke foltosra égetett fazekak és fedők az uralkodók. A fehérkerámián elvétve vörös vagy barna festés is megfigyelhető (4. kép 3-4, 8). Néhány esetben fenékbélyeges talptöredék is előkerült (3. kép 9-10). Bizonyos, hogy a középkori falunak erős kapcsolata volt a légvonalban 1 kilométerre lévő Pásztóval, illetve a ciszterci kolostorral (Valter 1982,129-138). Nem zárható ki, hogy a most talált hibás vaseszközök, nagyméretű kulcsok, s kiváltképp a faragott gótikus ablaktöredék Pásztó területéről származhat. 5 Hasonló lelet néhány évvel korábban Ludányhalászin is előkerült. Bácsmegi Gábor szívélyes közlése. 141