Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nyilaskeresztes pártok jelenléte az 1930-as évek Nógrád megyéjéből

Milyen motivációk indítottak embereket hogy csatlakozzanak a párthoz és mozgalomhoz? A népbírósági eljárás alá vont személyek válaszaiból idézek néhányat, melyeket természetesen kritikával kell kezelni, hiszen a válaszadókat a felelősségrevonás elkerülésének szándéka vezette. Triviálisan hat, de talán a legalapvetőbb belépési indok a meggyőződés, a politikai ideológia elfogadása. Voltak nyilas párttagok, akik 194546-ban is vállalni merték hogy a meggyőződés vezette őket. Egy bányász indoklása:" ...nekem a nyilaspárt programjában és magában a pártban is az tetszett, hogy tiszta magyar volt."

66 Egy kőműves segéd úgy nyilatkozott, hogy pártbeli munkáját „...teljes odaadással és hűséggel a magas nyilas eszmének szenteltem."

67 A külpolitikai helyzet is lehetett inspiráló ok, sok eredetileg baloldali érzelmű munkás számára igazolást jelentett a az 1939-1941 közötti német-szovjet együttműködés. Egy zagyvapálfalvai síküveggyári villanyszerelő nyilaspártba való belépésének közvetlen kiváltó okaként azt hozta fel, hogy 1940. tavaszán Budapesten megtekintett egy szovjetkiállítást!

68 Egyfajta alkati hozzáállás, ellenzéki attitűd is hozzájárulhatott ahhoz, hogy valaki belépjen a pártba vagy szavazatával támogassa a nyilasokat. Egy somoskőújfalui kocsmáros azzal indokolta a helyi nyilas alapszervezet megalapítását, hogy a községben korábban csak a kormánypártnak volt szervezete, a helyi munkások viszont ellenzéki érzületűek lévén szükségét érezték hogy alapítsanak „valamilyen" pártot.

69 Talán ezt zsigeri ellenzéki alapállást konstatálta a salgótarjáni polgármester, Förster Kálmán: „Az ellenzéki érzület ha nem is volt kiforrott minőségű, de természetesen meghatározta sokak magatartását. E magatartás kialakulatlanságára jellemző, hogy sokak szerint az ellenzékiség kergette Salgótarján és környékének népét a negyvenes évek elején a jobboldali, akkor ellenzéki nyilaspártokba is."

70 Sokan érkeztek a baloldalról 1938-39-ben. A Nyilaskeresztes Párt fő ideológusai ( Málnási Ödön, Péntek István, Párkányi István) az országos pártvezetésben is zömmel bal, sőt szélsőbaloldaliak voltak korábban. Az 1944-ben salgótarjáni nyilas városvezetőként működő Szabó János a Csehszlovák állam területén saját bevallása szerint szociáldemokrataként, az államrendőrség információja szerint kommunistaként működött. Egy acélgyári vasöntő munkás tizenöt év után lépett át a szocdemektől a nyilasokhoz. Lépését azzal indokolta, hogy amikor Peyer Károly ellátogatott Salgótarjánba és a vasöntő „elvtársnak" szólította az országgyűlési képviselőt, az kioktatta őt, hogy a megszólítása: „kegyelmes úr".

71 Voltak, akik már a 19-es kommün alatt szerepet vállaltak: a cserhátsurányi nyilas községvezető 1919-ben a helyi direktórium vezetője volt - '19-es szerepéért el kellett szenvednie az ellenforradalmi korszak hatóságainak vegzatúráját, 1945-ben nyilas szerepvállalása miatt ítélték szabadságvesztésre.

72 Nb.113/1945 Nb.121/1945 Nb.155/1946 Nb.27/1946 Förster Kálmán: Visszaemlékezéseim életem történetére. NTM Adattár: 933.69. Nb.129/1945 Nb.61/45 133