Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nyilaskeresztes pártok jelenléte az 1930-as évek Nógrád megyéjéből

mú nyilas szavazóval erősítette a nyilas tábort. A felsorolt kisközségek közül több szlovák nemzetiségű, ez azonban nem válaszolja meg a gyér szereplést. Nógrád megye más szlovák lakosságú településén általában kiugróan jól szerepeltek a nyilaskeresztesek, így például Bánkon, Nógrádon, Felsőpetényben, Nógrádsápon, Vanyarcon, Béren stb

56 (A nyilaspárt később nemzetiségi csoportok felállításával is próbálkozott: a Felvidéken alakultak szlovák pártszervezetek.)

57 A választásokon kapott szavazatok száma nem mutatja meg a nyilasok tényleges és teljes társadalmi bázisát. Az 1938-as választójogi törvény bevezette az összes településen a titkos választójogot, viszont a szavazati joggal bírók számát csökkentette. A lajstromos szavazásból kirekesztették a huszonhat éven aluli, az egyéni jelöltre történő szavazásból a harminc éven aluli férfiak többségét, nők esetében mindkét szavazati forma esetén a harminc éven aluliak nagy többségét. A szavazójogot általában elemi iskolai végzettséghez, huzamosabb idejű egyhelyben lakáshoz is kötötték (a törvény részletesen tárgyalta a kivételeket). A főiskolai, egyetemi végzettséggel bírók mentesültek az életkori megkötések alól.

58 A nyilasokat érzékenyen érintette az életkorra vonatkozó megkötés, hiszen bázisuk jelentős részben a fiatalabb korosztályokból rekrutálódott. Az alsóbb társadalmi rétegeket, a kvalifikálatlan elemeket a szavazati jogosultságból kizáró kitételek szintén a potenciális nyilas választók számát apasztották. (A választójogi törvényt mind a kormány bal, mind a jobboldali ellenzéke hevesen bírálta.) A választásokat megelőzően és azt követően is a közigazgatás sok helyen hajlamos volt rendészeti kérdésként kezelni a nyilas jelenséget. Sok függött természetesen az adott hivatalnok személyes viszonyulásától - volt aki szimpatizált a hungaristákkal, volt aki nem. A Nógrádi járás főszolgabírója nem szívelte őket. A nagyoroszi csendőrörsöt „szétugrasztotta", tapasztalva az ottani állomány nyilas szimpátiáját, illetve zsidókkal szemben megnyilvánuló negatív elfogultságuk miatt. Később, 1941-től, Bars és Hont közigazgatásilag egyesített vármegye alispánjaként is megtiltotta, hogy a nyilasok bármilyen hivatalos ünnepségre meghívást nyerjenek.

59 Budinszky képviselőként többször interpellált a helyi közigazgatás vegzatúrája miatt. Szót emelt a nyilas bizalmi és támogató személyeket súlytó rendőri felügyelet, a mondvacsinált okokra hivatkozó, nyilas politikai rendezvényeket nem engedélyező hatósági intézkedések ellen.

60 Egy somoskőújfalui szervező azzal indokolta a nyilaspártból való kilépését, hogy „a csendőrök akkor nagyon üldözték nyilasokat".

61 NML szavazási jegyzőkönyv Ungváry, id. tanulmány in. Rubicon folyóirat Az 1938. évi XIX. te. az országgyűlési képviselők választásáról. In. 1938. évi Országos törvénytár (Corpus Juris) Budapest, 1938 NML Nógrádi járás lg. Biz. iratai XVII. 402. 2. doboz Az 1939. évi június hó 10-re összehívott Országgyűlés Képviselőházának Naplója I. kötet. Atheneum. 1940. Az Országgyűlés Képviselőházának 17. és 18. ülése Nb. 27/1946 131