Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Harth Tamás: Adatok Balassagyarmat szőlő- és bortermelésének történetéhez

29 Balassa-Gyarmat mezőváros határának teljes terjedelmét Fényes 678 3/4 holdban állapítja meg. A település belterületét 200 holdra teszi. 30 NML, Balassagyarmat város telekkönyvi iratai: mutató könyvek 31 Borovszky 203-205. p. 32 Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye, Balassagyarmat 33 BT 173. p. 34 Borovszky 203-205. p. 35 Praznovszky Mihály: Nógrád megye sajtója a XIX. században. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1979,232. p. 36 Főként a megye gazdasági életével foglalkozó hetilap 37 Felvidéki Magyar Közlöny (a továbbiakban FMK) 1863.12. sz. 38 Borovszky 182. p. 39 A Felvidéki Magyar Közlöny rendszeresen hírt adott a szakosztályok közgyűlésén történtek­ről, elsősorban a megyei borászat javításával kapcsolatos terveket osztotta meg olvasóival. 40 Egy helyi szőlőtulajdonos szőlőinek „borterméséről" kaphatunk képet egy 1863-ban itt meg­jelenő hirdetésből: e szerint Popovics Tivadar tulajdonos Mankó-hegyen fekvő 8,5 „kilányi" kiterjedésű szőlőjének 150 akó, míg a Kis-hegyen fekvő másik öt szőlőjének 160-200 akó bor a hozama. 41 Szülőföld és Honisme a szemléltetve képzeltető tanmódszerek alapján, 1876. Déva, 49. p. 42 Nógrádi Lapok és Honti Híradó (a továbbiakban NLHH) 1883. aug. 20. 43 NML, Nógrád Megyei közgy. jegyzőkönyvek 1879. 44 NLHH 1883. aug. 20. - NHE 1883. aug. 27. 45 Nógrádi Ellenzék (a továbbiakban NE) 1886. okt. 17. 46 NLHH 1893. okt. 28. 47 NLHH 1898. 35. sz. 48 A szőlőtermelés Nógrádvármegyében II. in NHHH 35. sz. 49 Az Egyesület előzményei egészen a XVIII. századba nyúlnak vissza, feltehetően ez volt Ma­gyarország első vidéki gazdasági egyesülete. Többször magalakult és feloszlott, míg legutoljá­ra 1881-ben Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület néven létre nem jött gr. Gyürky Ábrahám főispán elnöklete alatt. 50 Nógrádi Függetlenség (a továbbiakban NF) 1890. ápr. 20. 51 A különféle amerikai szőlőfajok használatáról, előnyeiről és hátrányairól részletes ismertetést közöl a Nógrád-Honti Ellenzék (a továbbiakban NHE) с hetilap 24. száma „A szőlőművelés­ről" címmel. 52 NHE 1896. 37. sz. 53 NLHH 1898. ápr. 24. 54 Borovszky 182. p. 55 Nógrádi Ellenzék 1887.18. sz. 56 NHE 1887.10. sz. 57 NF 1890.1. sz. 58 NHE 1890. szept. 30. 59 NHE 1896. 2. sz.. 60 NHE 1897. 48. sz. 61 NLHH 1899. febr. 26. 62 Szintén alispáni kinevezéssel vált taggá dr. Ybl Felix és Sooky Endre, a vármegye Bálás Józse­fet és Madách Pált delegálta a testületbe. 63 NLHH 1898. márc. 13. 64 NLHH 1899. 7. sz. 65 A törkölybor készítés igen jó üzletnek számított. Az országban ekkoriban termelt egy millió hl bor törkölyéből két millió hl bort tudott előállítani a magyar borkereskedelem. - NHE 1897.14. sz. 66 A törkölyből tiszta víz ráöntésével készített rossz minőségű borféleség. Ismertebb a lőre vagy a csiger elnevezés. 67 NLHH 1897. okt. 3. 68 NHE 1898. 10. sz. - NHE 1898. 11. sz. - NHE 1898.12.sz. - NHE 1898. 20. sz. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom