Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez

Budinszky lemondott miniszteri posztjáról. A nemzetvezető ekkor nem fogadta el a lemondását, csak arra szólította fel miniszterét, hogy államtitkárát, Nagy Lászlót távolítsa el, és helyére egy „testvért," vagyis megbízható párttagot állítson.

96 A Szálasi által eltervezett államszervezetben a hagyományos kormányzati struktúra teljesen átalakult volna. A fokozatos átalakítás meg is kezdődött, a Kormány szerepét egyre inkább az ún. nemzetvezetői csúcs vette át. A nemzetvezető a „hungarista vezetőket nemzetpolitikai irodákba tömörítette.. .amelyek a nemzet életének Összes vonatkozásaiban érvényre juttatják a hungarizmus világszemléletét." A munkatörzs létrehozása a párt és állam szerves összefonódását eredményezte. Tagjai a pártapparátusból kerültek ki, nem állami alkalmazottak voltak. A munkatörzs nemzetpolitikai irodái lényegében a minisztériumok vezetői lettek, „...az új államban a minisztériumok elsorvadnak..."

97 Szálasi egy korábbi alkalommal vázolta Budinszky előtt „közigazgatási reformtervezetét," de azzal ő nem értett egyet. Attól fogva Szálasi nem beszélt neki terveiről. „Mint a gyakorlati élettel ismerős ügyvéd ember, nem helyeseltem az állami vezérkarról (így!) szóló elgondolást."

98 Nem nehéz megjósolni, hogy ha tovább létezik és kiépül a vegytiszta hungarista állam, Budinszkynak nem lett volna helye a világnézetileg homogén felső államvezetésben. Budinszky egyre inkább formálissá váló minisztersége 1945. március 28-án ért véget. A szovjet előretörés elől Németországba menekülő kormányból Szálasi csak a kulcstárcák minisztereit tartotta meg pozíciójukban. „Kabinet-sűrítést" hajtott végre, a többi tárca hatáskörét-így az igazságügy-miniszterét is-a maga kezébe vonta össze.

99 A háború vége után Budinszky László amerikai fogságba került. 1945. októberében miniszter társaival együtt kiadták őt Magyarországnak. Mint a Szálasi-kormány tagját, háborús és népellenes bűntettek vádjával állították bíróság elé. Jellemző ahogy személyének, szerepének súlyáról nyilatkoztak róla a népbírósági eljárás résztvevői-természetesen perbeli pozíciójuknak megfelelően. A politikai ügyész a következőképp fogalmazott: „Budinszky László nem volt a borzalmak e korszakának reprezentáns egyénisége, nem tartozott a variatüdök közé, akik a gyalázatra és árulásra épült rendszer kimagasló tartó oszlopai lettek volna. Nem volt vezér..."

100 Dr. Káldi István védőbeszédében szintén védence jelentéktelensége^ emeli ki, természetesen ügyvédi szerepéből fakadóan másra helyezve a hangsúlyt. „Ő a háborús főbűnösök sorában az ötödik...Az ötödik szó azonban csak időrendben jelent ötödiket, de nem a háborús főbűnösök súlya és tevékenysége szempontjából. Mert ha az ő személyét, egész cselekmény-komplexumát a legérzékenyebb mérlegnek, az igazságnak a serpenyőjébe helyezzük, a mérleg jóval, de jóval kevesebb falysúlyúnak, színtelenebbnek, szürkébbnek mutatja meg őt, mint azokat a személyekét kiknek arca és pusztulásra lendülő karja a felrobbantott hidak iszonyú fénye, az égő, felperzselt otthonok lángjai mellett, talán még élesebben, megtorlást igénylőén döbben felénk."

101 Budinszky az utolsó szó jogán elismeri hogy politikai bűnösségét a történelem már igazolta. Igyekszik azonban tevékenységének egyes elemeit a mentségére felhozni. „Én nem politikai tárcát vállaltam el abban a tudatban, hogy a magyar igazságszolgáltatást meg tudom védeni a háború legnagyobb vérzivatarában is. Ezt tartottam első kötelességemnek, melynek első pontja volt a bírói függetlenség megvédése....Tény hogy a díjnoktól kezdve végig megvédtem az igazságszolgáltatás emberét minden néven nevezendő támadás ellen... Hivatkozhatom arra is, hogy egyénileg egyetlenegy zsidó ügyvéd sincsen, aki haragosom volna, pedig sokat harcoltam ellenük. Mások voltak az elmondott 97