Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez

Az igazságügy-miniszter Budinszkynak, mint igazságügy-miniszternek a neve, már a Sztójay-kormány működése során szóba került. A nyilaskeresztes párt ekkor ugyan nem vált kormánytényezővé (a németek és a konkurrens politikai erők ellenérzései miatt), de a párt részéről Budinszkyt javasolták volna a miniszteri posztra.

59 A hatalom átvételében Budinszkynak nem volt kardinális szerepe. Amit később ezügyben felróttak neki az egy közvetítő szerep volt. Walton Ágoston nevű ügyvéd kollégája a Sztójay-kormány megalakulása körüli időben Veesenmayer német nagykövet kérésére mint ismerősét, Budinszkyt kérte meg, hogy szervezzen egy találkozót a német nagykövet és Szálasi között A találkozó létrejött, inkább csak ismerkedő, tapogatózó jelleggel - a németek ekkor (1944. március-április) még nem kívánták Szálasiék kormányzati jelenlétét. Mindenesetre közvetítő szerepét úgy értékelte a népbíróság 1945-ben, hogy „segítséget nyújtott a hatalom megszerzésében."

60 Budinszky vallomása szerint nem tudta miért őt nevezte ki Szálasi miniszterré, vele a hatalomról nem tárgyalt. „Jelszó volt, hogy 1938 a mienk, majd 1939 a mienk - így tovább - épp ezért már nem tartottam komolynak a kérdést."

61 A népbíróság előtti vallomása azonban a védekezési kényszeréből fakadhat - legalábbis sejtenie kellett miniszteri jelölését, ha már a Sztójay kormány megalakulásakor a pártja részéről felmerült a neve. Szálasi is másképp emlékezett: „A kormánylistán Budinszky eleve rajta volt, arról tudnia kellett augusztustól, esetleg szeptembertől." Korábban rákérdezett, hogy vállalná-e a miniszterséget - kétszer is igennel válaszolt.

62 Szálasi választása azért esett Budinszkyra, mert arra őt képességénél fogva alkalmasnak tartotta. „A kinevezéskor nem világnézeti szempontokat tartottam elsősorban fontosnak, mert én koalíciós kormányt csináltam."

63 Német kívánságra több jobboldaliszélsőjobboldali pártból álló koalíciós kormány jött létre, egyrészt alkotmányossági megfontolások miatt, másrészt mert kormányzati tapasztalatokkal rendelkező személyek nem voltak a nyilaskeresztes pártban. Budinszky 1944. október 15-16-án nem tartózkodott Budapesten. A titkárnője értesítette őt arról „16-án, vagy 17-én", hogy miniszter lett, mutatva az erről szóló hírt az „Öszszetartás"-ban. (A Szálasi kormány megalakulásakor készült fotón Budinszky és Hellebronth Vilmos nem szerepel.) Az újság szerint Budinszky „hivatalos ügyben külföldön tartózkodik". Valójában magántermészetű ügye miatt vidéki úton volt. A miniszteri esküt október 18-án tette le.

64 A hatalomátvétel után három felfegyverzett nyilas végigvonult az Igazságügy Minisztérium épületén, szobáról-szobára. A jelenlevő tisztviselők előtt hangadójuk fenyegetően ordította: „...átveszem itt a vezetést. Figyelmeztetem magukat, hogy ne játsszanak a halállal. Mi azonnal látni fogjuk, hogy ki az, aki itt ellenáll, vagy nem engedelmeskedik. Azt azon nyomban helyben lelőjük."

65 Több köztisztviselőt őrizetve vettek, állásából elmozdítottak. A haramia stílus nem volt kedvére való az új miniszternek „Kezdettől fogva meg akartam óvni és meg is óvtam a bírói függetlenséget és az Igazságügy Minisztérium teljes sértetlenségét. Oda pártpolitika nem hatolhatott be... mindjárt a minisztériumba való jutásomkor az első napokban azt láttam, hogy egyes tisztviselőket részben őrizetbe vettek, részben az állásukból elmozdítottak. Azon nyomban saját magam segítettem olyképpen, hogy a nyilas őrséget elzavartam, és a további elbocsátásokat megszüntettem." 91