Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)
Tanulmányok - Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez
val azonban ezideig igen keveset törődtek az országban és ez volt annak oka, hogy a szénbányászok... mindig szélsőségekre voltak magukat ragadtatni és ilyenformán a kommunizmusnak, a marxizmusnak, főként pedig a szocdem párt áldozatai lettek... Az SKB Rt., a Magyar Általános Kőszén, a többi apró bánya... amelynek valóságos tulajdonosa Winter Hermann cég és más zsidók, természetesen csak egyet tartanak szem előtt: ...mennél több pénzt összeszedni, a többi a nemzet és a bányászság érdeke kevesebbet érdekli őket." 32 Szálasi Ferenc a zsidósággal szemben az aszemitizmus-zsidónélküliség- elvi álláspontját fogalmazta meg. Célkitűzése szerint a zsidóságnak teljes egészében el kellett volna hagynia az országot. A nyilas képviselők felszólalásai ebben a szellemben fogantak. Budinszky hozzászólásait is át-meg átszövi a zsidóságot a társadalom szinte minden szegmenséből kiszorítani célzó szándék. MÜNE-tagságából fakadóan elsődleges témája, mondhatjuk, vesszőparipája az ügyvédi kar zsidótlanítása volt. 1940. december 10-én a következőket mondotta: „Itt csak radikális intézkedések segítenének, itt egyedül csak egy segítség van: az ügyvédi karban, mint az igazságügyi szervezetnek szerves kiegészítő részében a numerus nullust behozni. Méltóztassék a zsidókérdést is európai szempontból nézni és oly módon, a zsidók szempontjából is tisztességesen megoldani, hogy ebből az országból kimehessenek és új hazát alapíthassanak, ahol tisztességesen, rendesen maguk között meg fognak élni, éppen úgy ahogy mi magyarok megélünk. Ezt a kérdést azonban az ügyvédi karban, ahol ennyire túlzsúfoltan van a zsidóság, csak operációval lehet megoldani." 33 1942. június 3-i interpellációjából idézek: „Az ügyek első bírája rendesen az ügyvéd. Ha az ügyvéd összebonyolítja az ügyet- és köztudomású, hogy a zsidó ügyvédek milyen szerződéseket csinálnak és milyen agyafúrtan járnak el, hogy azután ebből a perek lavinája keletkezzék, hogy ennek anyagi hasznát ők lefölözzék- akkor a szegény paraszttól kezdve a nagybirtokosig a nemzetnek egyeteme látja ennek kárát. Ahelyett hogy levonnók ennek az állapotnak a következményeit, mind a mai napig nem történt ezen a téren semmi, hogy az ügyvédi kart a zsidóságtól megszabadítsuk." 3 A parlamenti ciklusban több nyilaskeresztes képviselőnek megvonták mentelmi jogát. Budinszky négy ízben fogalmazott meg pártja képviseletében kisebbségi véleményt, konkrétan Kovarcz Emil, Hubay Kálmán és Gruber Lajos képviselőtársai ügyeiben. Jellegzetesen „ügyvédies" beszédek ezek, lényegük, hogy a Képviselőház ne vonja meg a mentelmi jogukat. Ha az akkoriban használatos jogi terminológia szerinti közönséges bűncselekményről van szó, akkor az ügy tisztázatlanságára, bizonyítatlanságára hivatkozik, ha pedig politikai bűncselekményről, akkor annak kényes voltára figyelmeztet. „A t. Ház valamennyi tagja nagyon jól tudja, kétségtelen az, hogy hazai bíróságok ítélték el annak idején Kossuthot, Wesselényit és egyéb olyan embereket..., akikről a történelem megállapította, hogy ártatlanok." 35 Budinszky képviselőként számos levelet kapott. írtak neki választókörzetéből, Nógrád megye és az ország egyéb részeiből egyaránt. A levelek írói zömében párttagok vagy szimpatizánsok, gyakran elkeseredett, nehéz sorsú kisemberek, akik bizalommal fordulnak hozzá, anyagi helyzetük javulását várva a képviselői közbenjárástól. Többen a környezetükben tapasztalt gyanús üzelmekről, kétes ügyletekről számolnak be, melyekben a levélírók szerint a kormányzó hatalom képviselői, vagy zsidók a ludasak. 36 Az egyik levélben egy diósjenői uradalomban dolgozó gazdasági gépész panaszkodik, hogy a „zsidó intéző nemcsak a húst rágja le a csontjairól, de a csontja színét is." Hat fős családot kell eltartania évi százhúsz pengőből és természetbeni juttatásokból. Arra kéri a képviselőjét, hogy „olyan munkahelyet tud-e, ahol tisztességgel megfizetik". Terve még, hogy egy „országos cselédszakszervezetet" alakítson, melyhez Budinszky tanácsát kéri. 87