Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez

Budinszky parlamenti szerepe Az 1939-es választáson több nemzetiszocialista-nyilas tömörülés indult a parlamenti mandátumokért. Egymás ellenében nem indítottak jelölteket. A legerősebb frakció a Nyilaskeresztes Párté lett, a 49 nemzetiszocialista mandátum közül kezdetben 31 kép­viselői helyet tudhattak magukénak. Megjelenésükkel felbolydult a képviselőház addigi állóvize - a nyilas képviselők új, mindaddig szokatlanul éles ellenzéki hangot ütöttek meg. Élesen kormányellenes megnyilvánulásaik négy kérdés köré csoportosíthatók. Szociális problémákat vetettek fel, bírálták a kormányt a szerintük nem eléggé elkötele­zett tengelybarátsága miatt, a zsidókérdésben kevesellték a törvényi intézkedéseket, va­lamint élen jártak a meggyengült baloldali ellenzék elleni kampányban. Különösen in­terpellációs napokon voltak elemükben, mindenekelőtt a személyes ellenfelüknek-el­lenségüknek számító belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc állt kérdéseik kereszt­tüzében. 23 Budinszky az 1939-45 között ülésező képviselőházban képviselőként össze­sen 64 alkalommal szólalt fel, ezzel az átlagostól élénkebb aktivitást mutatott. Harminc­öt interpellációt nyújtott be, huszonkét hozzászólása volt különböző ügyekben, négy esetben pártja kisebbségi véleményét fogalmazta meg mentelmi ügyben, három alka­lommal egyéni mentelmi sérelmét tette szóvá. 24 A teljesség igénye nélkül lássunk néhány idézetet felszólalásaiból, melyek érzékelte­tik egyéni stílusát, jellegzetes témaválasztásait. Első beszédében hitet tett szociális elkötelezettsége mellett, igaz, érzékelhetően né­mi paternalisztikus, vállveregetős hozzáállással: „Én megígértem az én szegény, nyomo­rult, egyszerű parasztválasztóimnak..." Itt jelzi a választással kapcsolatos, nyilasokat súlytó visszaéléseket - a választások alatt körzetében bizalmi és támogató személyeket rendőri felügyelet alá helyeztek és internálással fenyegettek. „Két szerencsétien paraszt­ember ma is felügyelet alatt van, mert azt mondták nekik, bejött a képviselő, tehát to­vábbra is felügyelet alatt maradtok." 25 A választást követő két évben Budinszky felszó­lalásaiban több ízben kéri számon a demokratikus szabadságjogok betartását-nemzeti­szocialista szimpatizánsok sérelme esetén. 1939-40-ben, a mozgalom fénykorában gya­koriak a hatósági zaklatások a nyilasokkal szemben. Budinszky 1939. decemberében in­terpellációban veti fel, hogy a nyilas képviselők nem élhetnek választókörzetükben ugyanazokkal a jogokkal mint a kormánypártiak. Az 1939. II. te. értelmében kiadott ki­vételes rendelkezések értelmében fokozottabb gyűléstilalom következett be, ennek elle­nére a hivatalos szervek részéről állandó gyűléseket tartanak egyes pártok (a MÉP-re, va­gyis a kormánypártra gondol). A MÉP ifjúsági csoportjai működhetnek, míg a nyilasok ifjúsági szervezetének tagjai „hónapok óta ülnek a Markó-utcában". 26 A falusi kisembernek a magas hivataltól való függését és kiszolgáltatottságát is bírá­lat tárgyává teszi. Egy kazári esetet citál miszerint egy cipészmester a községi választá­sokon való részvétel céljából egy a jegyzőhöz eljuttatott kérvényben megírta, hogy kiket szeretne a képviselőtestületbe és a bírói posztra jelölni. A jegyző kioktatta a cipészt, és közölte vele, hogy az általa választottakból senki nem lesz képviselőtestületi tag. „Ha nem tetszik itt a csonka hazában, menjetek Németországba és telepedjetek le Hitlernél, mert nem tűröm, hogy itt lázíts a faluban. Majd én fogom kijelölni, hogy ki lesz a kép­viselőtestületi tag." 27 Budinszky felszólalásaiban az üldözött kisember gyakran nemze­tiszocialista érzelmű, aki egzisztenciális kiszolgáltatottsága mellett politikai üldözésnek is ki van téve. 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom