Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez

Budinszky parlamenti szerepe Az 1939-es választáson több nemzetiszocialista-nyilas tömörülés indult a parlamenti mandátumokért. Egymás ellenében nem indítottak jelölteket. A legerősebb frakció a Nyilaskeresztes Párté lett, a 49 nemzetiszocialista mandátum közül kezdetben 31 képviselői helyet tudhattak magukénak. Megjelenésükkel felbolydult a képviselőház addigi állóvize - a nyilas képviselők új, mindaddig szokatlanul éles ellenzéki hangot ütöttek meg. Élesen kormányellenes megnyilvánulásaik négy kérdés köré csoportosíthatók. Szociális problémákat vetettek fel, bírálták a kormányt a szerintük nem eléggé elkötelezett tengelybarátsága miatt, a zsidókérdésben kevesellték a törvényi intézkedéseket, valamint élen jártak a meggyengült baloldali ellenzék elleni kampányban. Különösen interpellációs napokon voltak elemükben, mindenekelőtt a személyes ellenfelüknek-ellenségüknek számító belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc állt kérdéseik kereszttüzében.

23 Budinszky az 1939-45 között ülésező képviselőházban képviselőként összesen 64 alkalommal szólalt fel, ezzel az átlagostól élénkebb aktivitást mutatott. Harmincöt interpellációt nyújtott be, huszonkét hozzászólása volt különböző ügyekben, négy esetben pártja kisebbségi véleményét fogalmazta meg mentelmi ügyben, három alkalommal egyéni mentelmi sérelmét tette szóvá.

24 A teljesség igénye nélkül lássunk néhány idézetet felszólalásaiból, melyek érzékeltetik egyéni stílusát, jellegzetes témaválasztásait. Első beszédében hitet tett szociális elkötelezettsége mellett, igaz, érzékelhetően némi paternalisztikus, vállveregetős hozzáállással: „Én megígértem az én szegény, nyomorult, egyszerű parasztválasztóimnak..." Itt jelzi a választással kapcsolatos, nyilasokat súlytó visszaéléseket - a választások alatt körzetében bizalmi és támogató személyeket rendőri felügyelet alá helyeztek és internálással fenyegettek. „Két szerencsétien parasztember ma is felügyelet alatt van, mert azt mondták nekik, bejött a képviselő, tehát továbbra is felügyelet alatt maradtok."

25 A választást követő két évben Budinszky felszólalásaiban több ízben kéri számon a demokratikus szabadságjogok betartását-nemzetiszocialista szimpatizánsok sérelme esetén. 1939-40-ben, a mozgalom fénykorában gyakoriak a hatósági zaklatások a nyilasokkal szemben. Budinszky 1939. decemberében interpellációban veti fel, hogy a nyilas képviselők nem élhetnek választókörzetükben ugyanazokkal a jogokkal mint a kormánypártiak. Az 1939. II. te. értelmében kiadott kivételes rendelkezések értelmében fokozottabb gyűléstilalom következett be, ennek ellenére a hivatalos szervek részéről állandó gyűléseket tartanak egyes pártok (a MÉP-re, vagyis a kormánypártra gondol). A MÉP ifjúsági csoportjai működhetnek, míg a nyilasok ifjúsági szervezetének tagjai „hónapok óta ülnek a Markó-utcában".

26 A falusi kisembernek a magas hivataltól való függését és kiszolgáltatottságát is bírálat tárgyává teszi. Egy kazári esetet citál miszerint egy cipészmester a községi választásokon való részvétel céljából egy a jegyzőhöz eljuttatott kérvényben megírta, hogy kiket szeretne a képviselőtestületbe és a bírói posztra jelölni. A jegyző kioktatta a cipészt, és közölte vele, hogy az általa választottakból senki nem lesz képviselőtestületi tag. „Ha nem tetszik itt a csonka hazában, menjetek Németországba és telepedjetek le Hitlernél, mert nem tűröm, hogy itt lázíts a faluban. Majd én fogom kijelölni, hogy ki lesz a képviselőtestületi tag."

27 Budinszky felszólalásaiban az üldözött kisember gyakran nemzetiszocialista érzelmű, aki egzisztenciális kiszolgáltatottsága mellett politikai üldözésnek is ki van téve. 85