Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Dr. Suba János: Az első magyar-szlovák határ leírása

Az 598-as (:597-es:) magassági ponttól kezdve a határ egybeesik a kataszteri határral Jolsva és Gocaltovo (:Gacsalk:), Jolsva és Rozlozná (:Hámosfalva:), Jolsvatapolca (Jelsavská Teplica:) és Rozlozná, Miglészpataka (:Migles:) és Rozlozná, Mikolcsány OMikocany:) és Rozlozná, Gömörnánás (:Novácany:) és Rozlozná, Stitnik (:Csetnek:) kataszterének második része és Rozlozná, untapolca (:Kunová Teplica:) és Rozlozná, Kuntapolca és Stitnik, Pelsőc (:Plesivec:) és Stitnik, Pelsőc és Genc (:Kisgencs:) Pelsőc és Roznavské Bystré (:Sebespatak:), Rekenyeújfalu (:Rekena:) és Roznavské Bystré községek között, egészen addig a pontig, amely kb 650 m távolságra délnyugatra fekszik a 817-es magassági ponttól. Az így meghatározott ponttól a határ észak felé halad mintegy 1300 m hosszúságban, azután keletre fordul és az Ivágyó (:lvadovo recte Turecká:) hegy tetején lévő erdőtisztás északi szegélyét követi. A határ azután egybeesik megint a kataszteri határral Sajóháza (:Nadabula:) és Betliar (:Betlér:) Csúcsom (:Cucma:) és Betliar, Csúcsom és Henclová (:Henclófalva:), Rozsnyó (:Roznava:) és Henclová, Rozsnyó és Svedlár (:Svedlér:), Rozsnyó és Andrási (:Paca:) községek között az 1109-es magassági pontig, ahonnan ugyanazt az irányt követi az Andrási és Uhorná (:Dénes:) közötti kataszteri határig. Ily módon Andrási kataszterének az északi része elválasztatik a délitől és Cseh-Szlovákiában marad. Ezután a határ a kataszteri határokat követi Andrási és Uhorná, Dernő (:Dmava:) és Uhorná, Dernő és Smolnik (:Szomolnok:), Kiskovácsvágása (:Kovácova:) és Smolnik, Lucska (:Lucka:) és Smolnik, Lucka és Ájfalucska (:Hacava:), Borka (:Borka:) és Ájfalucska községek között a 805-ös magassági pontig. Ettől a magassági ponttól a határ a kelet felé vezető utat követi, addig az útkereszteződésig, amely a 805-ös magassági ponttól 2850 m távolságra keletre fekszik. Ezután észak felé fordulva az erdő szélét követi a 851-es magassági ponttól kb 200 m-re délkeletre fekvő pontig. Ettől a ponttól kezdve az északkeleti irányt követi, áthaladva a 949-es és 897-es magassági ponton és az utóbbi magassági ponttól kelet felé fordulva az 530-as magassági pont közelében eléri a Nizny-Medzev (:Alsómecenzéf:) és Ájfalucska községek közötti kataszteri határt. Azután a kataszeri határt követi a határ Nizny-Medzev és Ájfalucska, Nizny-Medzev és Jászóváralja (Jasovszky-Podzamok:) között, addig a pontig, amely a Jászó, Nizny-Medzev-i vasútvonalon kb 350 m távolságra fekszik a Ferenctelepi (:Zastávka-Pockaj:) vasútállomás középpontjától. Onnan a határ észak felé fordul és a Ferenc-telep, Luciabánya-i (:Bana Lucia:) vasútvonalat nyugat felől 100 m távolságra követi, Magyarországnak hagyván a Lucia-bányai vasútállomást és azokat a berendezéseket, amelyek Luciabánya kiaknázásához szükségesek. A magyar térképen lévő 397es magassági pontnál, közvetlenül a Luciabányai ipari berendezésektől északra, a határ visszatér a Visny-Medzev (:Felsőmecenzéf:) és Jászó közötti kataszteri határra és követi a kataszteri határt Jászó és Visny-Medzev, Jászó és Gelnica (:Gölnicbánya:) Jászómindszent (:Poproc:) és Gelnica, Aranyida (:Zlata Idka:) és Gelnica, Aranyida és Kojsov (:Kolysó:) községek között az 1010-es magassági pontig, olymódon, hogy a Kojsovská-Hola délnyugati lejtőjén lévő menedékház, az odavezető utakkal együtt Magyarországon marad. A Magyarországnak átengedett eme területre vonatkozólag a csatolt térképek mérvadóak. Az 1010-es magassági ponttól a határ a 975-ös magassági pont irányában halad, majd eme utóbb említett magassági ponttól 250 mre délkeletre fordul és a 957-es, 958-as, 951-es, 815-ös, 822-es magassági pontokon át a gerincvonalat követi, azután leereszkedik a Kosicka-Belá (:Kassabéla:)-i völgybe, átvágja a Kosicka-Belá, Kassa-i műutat 1700 m távolságban a Kosicka-Belá-i templomtól, oly módon, hogy az ott található kettős útelágazás Magyarországon marad. Ezután először délkeletnek, majd 73