Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Dr. Suba János: Az első magyar-szlovák határ leírása

A határ egybeesik ezután a kataszteri határokkal Lukanénye (:Nenince:) és Obeckov (:Ebeck:), Sklabina (:Mikszáthfalva:) és Zsély (:Zelovce:), Sklabina és Óvár (:01ovary:), Óvár és Nová-Ves (:Kürtösújfalu:), Óvár és Velke Straciny (:Nagyhalom:), Veiké Straciny és Galábocs (:Glabosovce:), Galábocs és Maié Zlievce (:Alsózellő:), Csalár (:Celáry:) és Maié Zlievce, Maié Zlievce és Bussa (:Busince:), Felsőzellő (:Veiké Zlievce:) és Maié Zlievce, Felsőzellő és Maié Straciny (:Kishalom:), Felsőzellő és Zihlava (:Csalányos:) községek között. Felsőzellő kataszteri területéből a Mlynska-Dolinának nevezett részt Cseh-Szlovákiához kell csatolni oly módon, hogy a határ a következő legyen: adélnyugati irányt követi Mlynska-Dolina és az úrbéri erdők között egyenes irányban az említett erdő déli szegélyéig, majd ugyanezen erdő déli szegélyét követi Bussa község kataszteri határáig. Innen Bussa kataszteri határát követi északkeleti irányban a Rárosmulyad (:Rárosska Mulad:), Dolnia-Strehová (:Alsósztregova:) és Felsőzellő (:régi kataszteri határ:) hármas határpontjáig. Rárosmulyad és Dolnia-Strehová között a határt a kataszteri határ képezi egészen a 311-es magassági pontig (xsehszlovák kiadású térképen:). Rárosmulyad község kataszteréből a „Preiloh" (:Parlagpuszta:)-nak nevezett részt Cseh-Szlovákiához kell csatolni, oly módon, hogy a határ az előbb említett ЗЦ-es magassági ponttól, délkelet felé fordulva a 316-os magassági pontig megy. Onnan kelet felé fordul és eléri Tőrincs (:Trenc:) kataszteri határát a 205-ös kataszteri határkő közelében. A végleges határt - a birtokviszonyok tekintetbevételével - a helyi bizottság fogja megvonni. Tőrincs és Prieloh, Tőrincs és Dolnia-Strehová, Tőrincs és Luboriecka (:Kislibercse:), Vilke (:Velika n. I.:) és Luborec ONagylibercse:), Gács (:Halic:) és Luborec, Gács és Maskova, Gács és Lehotka OGácslehota:), Gács és Lupoc (:Lupocs:), Gács és St. Halic (:Gácsfalva:) között a határ az említett községek kataszteri határát követi. A Gács, Losonc-i vasútvonal mentén Losonc felé benyúló területrészt a helyi bizottság a határ meghúzásánál tüntesse el. A határ a továbbiakban Losocn (:Lucenen:) és St. Halic, Losonc és Tomasovce OTamási:), Losonc és Vidiná (:Videfalva:), Apátfalva (:Opatová:) és Vidina, Apátfalva és Velká-Ves (:Nagyfalu:), Apátfalva és Kalinovo (:Kálnó:), Pinc (:Pinciná:) és Kalinovo, Pinc és Hrabovo (:Kálnógaráb:) Nagykeresztúr (:Keresztury:) és Hrabovo, Nagykeresztúr és Poltár, Nagykeresztúr és Pondelok (:Cserepes:), Osgyán és Pondelok, Osgyán és Hrnciarske-Zaluzany (:Fazekas-Zsaluzsány:), Osgyán és Susany (:Susány:) községek közötti kataszteri határral esik egybe, addig a pontig, amely kb 700 m-re keletre esik a „Heinrichshof" (:Dvor Balinec:)-nek nevezett majortól. A további szakaszban a határ, Osgyán kataszteri területéből levágja a „Molnárka"nak nevezett major és Istenkúti puszta szlovák lakosainak földjeit és azt Cseh-Szlovákiához csatolja. Osgyán-Rimaszombat és Kruzno hármas kataszteri határától kezdve a határ Rimaszombat és Kruzno kataszteri határát követi a 235-ös magassági pontig. A „Hinrichshof'-nak nevezett major és a 235-ös magassági pont közötti határszakaszra a térkép mérvadó. Susany község kataszteri területének déli részén az Osgyán-i egyházköz-ségnek mintegy 60 holdnyi erdeje és az Osgyáni lakosoknak mintegy 40 holdnyi szőlője van. Ezeket helyszíni megállapítások után a helyi bizottság csatolja Magyarországhoz. Hrnciarske Zaluzany község lakosainak Osgyán kataszteri területén lévő erdőjét viszont Cseh-Szlovákiához kell csatolni. 71