Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Nógrádi Szénbányászat újjáépítésének időszaka, 1945–1949 (Részlet az Új bányászkönyv címmel készülő monográfiából)

kesziben 1945. január 1.-től a Jenő lejtős aknai üzemhez tartozott.

65 A Mátyásbányai Szénkitermelő Vállalatnak 1946. január 15-től Frank Lajos lett az államosítási biztosa.

66 Mátyásbánya és Ambrusbánya állami kezelésbe vétele a 12 200/1945 ME rendelet alapján történt. Mátyás VI. lejtős akna 1944 -1946 között Kazár területén, a Korpás dűlőben termelte a szenet. Mátyás bánya munkásainak létszáma a következő képet mutatta: Ev Földalatti munkás Külszíni munkás Összesen Termelés /q/ 1945 6 7 13 8 444 1946 6 8 14 20 051 A herencsényi bánya 80 méter hosszú táróból állt és a községtől ÉK-re, mintegy 2,5 km távolságra feküdt. Csak földúton lehetett megközelíteni. Maga a széntelep 30-100 cm-es vastagság között váltakozva jó minőségűnek számított. 1946-ban a bánya elhagyva, víz alatt állt. A nógrádsipeki bánya aknája 85 méteres, széntelepe 80-120 cm vastag, jó minőségű volt. A bánya a községtől DK-re, mintegy 1 km távolságra található. Széntelepét nagyrészt már lefejtették, az új akna kihajtására 1946-ban került sor, ám 21 méter magasan állt benne a víz. Az ipolytarnóci bányák közül az első, a MÁV állomástól keletre, 4 km távolságra feküdt egy földút mellett. A széntelep vastagsága 20 -70 cm között váltakozott. 1946-ban ez a bánya is víz alatt állt. A másik bánya, a Litke-Ipolytarnóc közötti vasútvonal mellett, 600 méterre volt felnyitva, mint kutatótáró. A harmadik bánya, az ún. Eüer Margitféle bánya a községtől DK-re, Lüke felé vezető úttól 1 km-re feküdt. A bánya egy táróból és egy 40 méter hosszú ereszkéből állt. További két bánya már az Ipolytarnóci Kőszénbánya Rt. tulajdonában volt, s az 1947-es tervben, nem gazdaságos bányaként szerepeltek.

67 A statisztikákban 1946-tól, már mint volt SKB Rt. bányákról írtak Nógrád megyével kapcsolatban.

68 A kiskéri bánya 1947. áprilisában, a becskei bánya 1949. októberében, az ambrusvölgyi lejtős akna 1948. áprilisában, a Mátyás bánya pedig 1947. decemberében szűntette be termelését. Az SKB Rt. államosítási leltára, a szénbányászat 1946. évi állapota mellett azt is megmutatta, hogy mire építkezhetett az államosított megyei szénbányászat. A leltározást 1946. január 2-tól augusztus végéig készítették el minden részletre kiterjedően. A NUEI Rt. nagybátonyi bányászatát csak 1946. július 27-én csatolták a MÁSZRt. II. kerületének Nógrád-Hevesi igazgatóságához. Az államosítási leltár a következőket állapította meg az SKB Rt.-ről:

69 Szénvagyon [tonna] Megnevezés Saját Bérelt Összesen Feltárt és fejtésre előkészített 4 610 900 1 534 000 6 144 900 Meglévő bányamüvelésből kiaknázható 5 231400 175 000 5 406 400 Fúrásokkal megállapított 28 343 200 14 390 500 42 733 700 Geológiai szénvagyon 6 594 400 8 303 500 14 897 900 Védőpillérekben meghagyott 1 747 200 84 800 1 832 00 Összesen 46 527 100 24 487 800 71014 900 37