Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Közlemények - Bozó Gyula: 1956 egyetemista szemmel

- A szovjetekkel szemben kellene... - A szovjetek szörnyen erősek. - A szovjetek félnek. - Nem félnek. - A katonáik igen. - Az amerikaiak erősebbek. - Az amerikaiak nincsenek itt, s nem is jönnek ide. - Majd jönnek. - Sohanapján. - Meglátod, hogy igen. - Meglátod, hogy nem. - Észrevehetnéd már végre, hogy csak önmagukkal törődnek. Csak a maguk érdekeinek ügyében hajlandók kockáztatni, vagy netán harcolni. Másokéit nem. * És Trianonról, főképp... - Igazságtalan! -Az. - Legalább a közeli magyarlakta területeket adnák vissza! - Nem lehet végleges, az ilyen szörnyű igazságtalanság, az nem lehet végleges. -Nem. - Ha nem végleges, akkor visszafordíthatatlan. - Ezt meg hogy érted? - Azt értem alatta, hogy a korábbi helyzet, úgynevezett Nagy-Magyarország állapota nem állítható már soha többé vissza. Nemcsak az akkori határok, de az akkori viszonyok sem. Soha többé. - Az életemet most azonnal odaadnám, nem egyszer, hanem többször is, a mi NagyMagyarországunkért ! Ennyire csak K. Lajos tudott lelkesedni. Nagy magyar öntudat az övé. Az övé, R. Károlyé és az „Öregé". Ma - azaz 1956. október 28-án vasárnap - az ELTE Bölcsészettudományi Karán megalakult a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága. Köztudott volt a Ménesi úti Eötvös József Kollégiumban is, hogy sokan bábáskodtak ennek a szervezetnek a létrejöttén. Egyetemi oktatók, diákok, írók, költők, többek között. Főképpen olyanok, akik korábban tagjai voltak az MDP-nek, de megelőzően szembefordultak annak szektáns és dogmatikus vezetésével, akiknek többsége már hosszabb ideje Nagy Imre követőjének vallotta magát, s akinek neve „tiszta" maradt. A bölcsészkari megbeszélés középpontjában a Nagy Imre kormány programja állt. Amelyről helyben az a vélemény alakult ki, hogy tartalmában és mondanivalójában nem kielégítő. Az ülésen azért született meg az az összeállítás, amely újabb követeléseket fogalmazott meg. A fentiek szellemében leszögezték, hogy követelik a munkás önigazgatást, a szabad szakszervezeteket, a normarendszer eltörlését, a beszolgáltatás megszüntetését, a teljes 332