Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Természettudomány - Pászti Andrea: A pulai alginitbánya halfosszíliáinak őslénytani és paleoökológiai vizsgálata

А Регса nemzetség fajainak határozóbélyegeit az alábbi táblázatban foglaltam össze. Határozóbélyegek: Perca Fluviatilis Perca sp. csigolyák száma 22 20-22 hátúszó és hasi úszó sugarai számának aránya 5/12 5/10-14 hasi úszósugarak száma 11+12 IV+10-14 hypuralia lemezek száma 3-5 2-3 epuralia lemezek száma 1-3 1 peremi úszósugarak száma 3-12 3-5 úszólemez arányszáma 3-5/П+12 2-ЗЛУ+10-14 pikkelytipus cycloid cycloid i. táblázat: Legfontosabb határozóbélyegek fosszilis halakon (Johnson, 1983 alapján) Perca fluviatilis LINNÉ, 1758 (Csapósügér) A nemzetséget képviselő egyetlen hal­maradvány hossza 11 cm, ebből a test 8 cm, míg a farok hossza 3 cm. A koponya maradványa nem illeszthető a test többi részéhez, mivel a supraoccipitale hiány­zik. A koponyatüskék száma 16 db, a csi­golyák száma 22 db. A koponya felső ré­sze meredeken lejt az orr irányába és a koponyafedőn pikkelyek találhatók. Mell­úszói közepes hosszúságúak. A két hát­úszó közel áll egymáshoz, talán érintik is egymást. Az elülső hát­úszó kezdete a hasúszó töve előtt van. Az anális úszó rövid és magas, széle kerekített, két jól fejlett tüske van benne és kezde­te valamivel a hátulsó hátúszó kezdete mögött van. Farkúszója heterocerk, tehát nagy és a széle kivágott, farknyele hosszú és ala­csony. Oldalvonala teljes és a hát irányába ívelt. 2. ábra: Perca fluviatilis farkúszó Pu 1­4 = 1.-4. csigolyatest, Ну l.-5.= 1.-5. hypu­ralia lemez, 1.-2. HS.= 1.-2. főúszósugár, Ep: epuralia lemezek, MRS.= mellékúszó­sugarak. 294

Next

/
Oldalképek
Tartalom