Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Néprajz - Molnár Ildikó: A néprajztanítás története. Az oktatási rendeletek, tantervek és tankönyvek tükrében

„... Még a tárgyi részben is lépten-nyomon felbukkannak ilyen példa-mondatok, ahol pedig tárgy és tények felsorolása mégis csak könnyebb feladatot ró a gondolatokkal küzdő könyvíróra, így aztán mi értelme volna hiányolni, hogy például a közösségi alkotás kapkodó emlegetéséből kimaradt az örökölt fordulatoknak példaadó szerepe és a variálás, mely által a közösségi ízlés diadalmaskodik az egyéni formákon, vagy, hogy a tárgyi részben például hiányos a vejsze leírása, cégét nem mutat be kép, varsa ez a fontos és annyira elterjedt halászszerszám nem is szerepel a tárgyalásban, hogy kimaradt a jég alatti halászat gyalommal, de szerepel egy hosszú lírai Hermán Ottó-idézet a magyar halász jelleméről, hogy a « szelelés» leírása a szárazgazdálkodásban elég hiányos, vagy a szövegből úgy értjük, hogy a « kölyü»ben búzát törtek, nem kölest s mellesleg ezt a szerszámot nem mutatja be képen, míg a mindenféle látható közönséges vízimalmot igen, (hogy a szerző legsajátabb ismereteiből, a népi gazdálkodásból is vegyünk példát); hogy a zene, tánc, játék fejezete semmit nem mond sem az anyagról, sem a tudományról, vagy minek említsünk olyasmit is, hogy az irodalomból kihagyta Lükő kis népművészeti közlését, mely csak a Hortobágyról közöl néhány adatot, de bevehettük volna Bátky - Győrffy - Visky Népművészetét, az egyetlen összefoglaló kiadványt, vagy kihagytuk volna Tóth János kis füzetét a vasi építkezésről, vagy Róheim zavart okozó Néphitét. Mindez, és sok egyéb eltörpül az anyag tárgyalásának színvonala mellett. (...) S most csak azt kérdezzük, miért kellett megtörténni, hogy az első megértő és jóindulatú lépéshivatalos tényezők részéről ilyen eredményre vezetett? Vájjon nem kellene kötelezővé tenni a néprajz tanulást néprajzi könyvírók számára is?" VARGYAS L. 1947, 76-77. 27 „Erre és egyéb hibáira Vargyas Lajos kissé erős bírálata (...) már rámutatott; e sorok írója e javítható - hibák helyett elsősorban azt értékeli, hogy az első néprajzi tankönyv megszületett. Hisz a szerző maga is érzi, hogy könyve bizonyára « magán viseli az első próbálkozás nehézségeinek bélyegét »..." PETER L. 1947, 24. 28 GÖNYEI S. 1948, 277. 29 GÖNYEI S. 1948, 278. 30 ANDRÁSFALVY B. 1984, 244. 31 KAPROS M. 1987, 75. 32 U.ö. 33 Nemzeti Alaptanterv (1. www.sulinet.hu

) 34 lásd 3. melléklet 274