Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)
Tanulmányok - Néprajz - Kapros Márta: A matyó kézimunkák a nógrádi falvak textilkultúrájában
XXVII-XXVIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2003-2004 NÉPRAJZ A MATYÓ KÉZIMUNKÁK A NÓGRÁDI FALVAK TEXTILKULTÚRÁJÁBAN KAPROS MÁRTA A magyar népművészet-kutatás megkülönböztetett figyelmet szentelt a matyó hímzésnek, beleértve annak immár a népi iparművészet körébe sorolandó utóéletét is. 1 Közismert, hogy az idegenforgalmi és kereskedelmi hasznosításra készült matyó kézimunkák útja az 1910-es évektől különvált a mezőkövesdiek továbbra is a saját maguknak varrott munkáit jellemző, lokális hímzésstílus szerves fejlődésétől. 2 A közelmúltban több olyan kutatás eredményei láttak napvilágot, amelyek e másfajta matyó hímzések készíttetésének, mind szélesebb körben történt forgalmazásának részleteit, a megváltozott vásárlói, használói körök indíttatásait vizsgálják. 3 Dolgozatomban az utóbbi kérdéskörhöz kapcsolódok, amikor igyekszem számba venni az eladásra készült hímzett matyó termékek terjedésének Nógrád megyei vonatkozásait, elsősorban a falusi befogadók oldaláról közelítve. Fél Edit és Hofer Tamás öszszefoglaló népművészeti munkájukban szólnak arról, hogy a hímzett matyó áruk vásárlói között az ország más vidékeinek parasztjai is megtalálhatók voltak. 4 Fügedi Márta a matyó népművészet új felfogású elemzésében részint a szakirodalomból, részint saját gyűjtéseiből konkrét példákat hoz erre a jelenségre, köztük Nógrád megyére is utal. 5 Más oldalról közelítve, a nógrádi viselettel, hímzéssel foglalkozó kutatások felszínre hoztak ide kapcsolódó adatokat. 6 Több évtizedes tárgygyűjtő munkám során magam is többször - úgymond - belebotlottam a matyókba, majd 2003. év során néhány helyszínen igyekeztem célzottan körbejárni a felvetődő kérdéseket. 7 Az országos gyakorlattal összhangban a két világháború között a balassagyarmati úri házakban is terjedtek a különböző matyó termékek. Beszerzési útjuk változatos volt, a vásári, az üzleti kereskedelem egyaránt közvetíthetett. Az aktuális divat formai követése mellett ebben számolhatunk mögöttes tudatossággal is, ami a csonka haza határai között maradt matyóság népművészetének felértékelődésével állt kapcsolatban. 8 Hiszen ha valahol, itt a határok megváltozásával közvetlenül érintett, ezáltal jelentős hátrányba került kisvárosban a középosztály tagjai fogékonynak bizonyultak a trianoni trauma feldolgozását célzó különböző ideológiákra. Az ilyen fajta tudatosság azonban előbbutóbb a közvetlen környék népművészetére is ráirányította a figyelmet. 9 Amennyire emlékezet alapján nagy vonalakban tájékozódni lehet, a falusi értelmiség Nógrádban kevéssé hódolt be a matyó divatnak, inkább a helyi hagyományok értékei felé fordult, ha volt ilyenfajta indíttatása. ~ A nógrádi tájakon az 1930-as évektől vannak adatok a mezőkövesdi asszonyok megjelenésére. Tevékenységük beilleszkedik abba a képbe, amelyet Fülemile Ágnesnek a batyuzó matyó asszonyok házaló kereskedelméről írott átfogó tanulmányából ismerünk. 10 Útvonalaikról, kereskedői körzetükről csak esetleges adatok szólnak, annyi azonban körvonalazható, hogy Nógrád megye keleti felét célozták meg inkább. Egyidejűleg a nagyobb vásárokon is rendszeresen feltűntek matyó hímzéseket kínáló árusok, „akik városi ruhájuk elé matyóforma kötényt akasztanak". A falusi vásárlók tapasztal225