Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - Shah Gabriella: A pásztói képzőművészeti gyűjtemény

Az alábbiakban a gyűjtemény néhány olyan művét mutatjuk be, melyek a 60-as, 70-es években a szocialista realizmus mellett uralkodó ún. avantgárd stílus egy-egy ágát képviselik. Új jelenség volt a 70-es évek magyar képzőművészetében az intellektuális, gondolati elem megerősödése, az új jelképteremtés igénye. A természetelvűség tradicionális módszerének segítségével nehéz képzőművészeti, plasztikai valósággá alakítani a kor morális, világnézeti nagy kérdéseit. Az új generáció munkásságában felvetődött a szimbolika keresése, amely egyformán merít a klasszikus mitológia tárházából, a népi szimbólumkincsből, a szubjektív mítoszteremtő gyötrelemből vagy a nonfiguratív művészet emocionális lehetőségeiből. Bármelyik utat választották is a művészek, e szimbólumkeresést a kor igénye éltette. Hincz Gyula, a Munkácsy és Kossuth-díjas, kiváló művész festészeti és grafikai anyaggal is képviselteti magát a gyűjteményben. 1946-tól az Iparművészeti, 1949-1963 között a Képzőművészeti Főiskola tanára, 1958-63 között pedig az Iparművészeti Főiskola igazgatója volt. Nyugtalan szellemű, mindig újat kereső művész volt, aki a legkülönfélébb műfajokban dolgozott. Művészetének központjában a színskála gazdagsága áll.

8 Az Emlékezés II. (2. kép) című hatalmas, 120x100 cm olajképének valójában nincs szavakkal pontosan körülírható tárgya, de a színek a kavargó emlékfoszlányok bugyraiból törnek elő. A vonalak lendülete, pergő ritmusa bevonja a szemlélőt egy mögöttes világba, a képzelet és az emlékezés világába és saját emlékeiből feleszmélve jut vissza a valóságba, a kép elé. A művész fő erőssége az élénk szivárványgazdagságú színskála illetve a tüzes lángolás és a hideg kék színek ütköztetése, mely a lobogó képzelőerő munkája. Az Őszi tájak (3. kép) című 23x17 cm grafikai lapja már figurális kompozíció. A sötét színekkel, a hulló falevelekkel szomorú, borongós hangulatot teremt, szinte érezni az esőáztatta avar illatát, ahol már a Nap tűzkereke sem gyújtja lángra a szél táncoltatta fák jobbra-balra dőlő ágait. Rajzai mindig mély gondolati tartalmat hordanak. Hincz művészete, különösen grafikája nagy hatással volt a fiatal magyar grafikusnemzedékre. Gerzson Pál Hincz Gyula növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán. Művészeti szakírók azt írják Gerzsonról, hogy már indulásakor számot vetett a kortársi festészet nyitva hagyott lehetőségeivel.

9 Már a pályája kezdetén törekedett a festői igazságra, ez a hivatástudat emelte kortársainak első sorába. Nem tágít attól az elhatározástól, hogy a festmény egyszerre közvetítsen vizuális és intellektuális felismeréseket. Két alkotását őrizzük: a Goya emlékére és a Török templom címűeket. Török templom (4. kép) képét, mint más műveit is az 1960-as évek elejéből, kubisztikus képépítés jellemzi. A környező fák, a kövek, a sziklás háttér geometrikus formákból épül fel, melynek szigorú merevségét a színek szép összhatása töri meg és keleties atmoszférát csempésznek a műbe. Kmetty János Kossuth-díjas, kiváló művész, aki főiskolai tanárként is jelentős munkát fejtett ki az új festőgeneráció nevelésében. Festői világának kialakításában döntő szerepet játszott fiatalkori ismerkedése a kubizmussal. Már pályája elején részt vet kora haladó művészeti mozgalmaiban. Piktúrája a rendteremtés művészete volt, ún. intellektuális festészet. A lényeget, a dolgok igazi arcát, a mértanilag meghatározható rendet kereste. A kis család című alkotása (5. kép), amely háromszögek és négyszögek halmazából épül fel, egy gyermekével felénk közeledő házaspárt ábrázol, háttérben egy falu ké189