Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - Matits Ferenc: Fayl Frigyes festőművész pályaképe

Első felesége Fayl-Hentaller Mária írónő volt,

6 míg második feleségét - a festőművész nagymamáját - Méhes Máriának hívták. A festőművész édesapja, Fayl Frigyes zongoratanár, zeneszerző a Balassagyarmat közelében található, Hont megyei Nagycsalomján /ma Velká Calomija, Szlovákia/ született 1862-ben. A budapesti Zeneakadémia növendéke, majd tanára volt. Mindhárom Fayl-gyerek művészi tehetséggel volt megáldva, valamennyien szépen zongoráztak és festettek is. Irén nővére 1902 és 1904 között a budapesti Képzőművészeti Akadémián tanult és szintén egy életre elkötelezte magát a festészet mellett. Apja, még megélte, hogy két lánya, Irén és Margit férjhez megy, majd 1906-ban hirtelen meghalt. Fia fia épp ekkor volt utolsó éves az országnak sok Nobel-díjas tudóst és egyéb kiválóságot adó híres Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Édesapjához való ragaszkodását jól tükrözi naplójának azon részlete, amelyben nyolc év távlatából tekintett vissza arra az epizódra, hogy hogyan festette meg apja portréját:

7 „...Örömmel ült modellt arcképéhez, melyet többször megpróbáltam. Végre hozzáfogtam egy nagyhoz. Nyugodtan, kitartóan ült hozzá. Mikor kedvetlenül ment a munkám biztatott, rámpirított lustaságomért. - Utolsó arcképe volt. Nemsokára itt hagyott. Oh tudta ő jól, érezte, hogy itt hagy. Akkor hagyott itt, mikor vágya már lassan teljesedésbe ment, mikor már kezdtem kibontakozni bizonytalanságomból. Az lettem, amit ő akart: A Szép művelője...." Özvegy Fayl Frigyesné született brezovai malitinai Malatinszky Margit férje halála után leköltözött Alsó-Szánas-pusztára. A Salgótarján közelében található Etes községhez tartozó Alsó-Szánas-pusztán 1909-ben további földeket vásárolt.

8 (2. kép) A művész az érettségit követően, 1907 és 1911 között végezte el a budapesti Képzőművészeti Akadémiát, ahol mestere Hegedűs László professzor volt. A végzést követően művészbarátaival, ösztöndíjjal Olaszországba utaztak és megcsodálták Ravenna, Firenze, Perugia és Assisi műemlékeit. Majd egy évig Pozsonyban volt kisegítő rajztanár. 1913-től a Balló Ede által vezetett Szépművészeti Akadémiába járt és ekkor - a Képzőművészeti Főiskola Ifjúsági Kiállításán - állított ki életében először. A főiskolán ismerkedett össze a nála két évvel idősebb, 1907-től a fővárosban tanuló Uitz Bélával, akire - mint egy írásából kiderül - 40 év távlatából is baráti szeretettel gondolt. A háborút követően, amikor az egykor hozzá közelálló barátja nevével egy híradásban találkozott, úgy érezte elérkezett az időt, hogy közreadjon egy olyan személyes hangú megemlékezést,

9 amely számunkra Fayl Frigyes humánus felfogásáról, művészi értékrendjéről, valamint egyben írói tehetségéről is bizonyságul szolgál. Fontos tehát, hogy az írás Uitz Bélára vonatkozó részét teljes terjedelmében idézzem: „...Ismertem egy fiatal festőművész növendéket. Törhetetlen akaraterő és fanatikus bízó. Vászonra, olajfestékre nem tellett neki, ezért megelégedett a ceruzával, szénnel és az egyik oldalára már rajzolt papírral. Kifogyhatatlan volt a mondanivalója. A rajzolás volt az életével megbékéltető minden öröme. Papíron és rajzeszközökön kívül más segítséget el nem fogadott volna. Csontos, markáns arc, szép magas homlok, vállig érő haj. Hogy még nehezebb legyen élni - megházasodott. Csupa lelkesedés, szegény fiatal felesége volt mindene. Lelkesítője, biztatója. Rövidesen még jobban megnehezült életük. Közibük jött harmadiknak egy aranyos kis csöppség. Felmérhetetlen magabízással tovább fokozza munkáját. Művészetében a szegénység mellé odalopódzik az áldott sze160