Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - Kazareczki Noémi: A gótikus és a reneszánsz stílus együttélése Nógrád- és Borsod megye templomépítészetében

Jegyzetek 1 Marosi, 1983. 2 Marosi, 1975. 33-35. o. 3 Egyébként használatuk ideje az Úrnap bevezetésétől (1316) a tridenti zsinat (1545) idejéig tartott, mert az utóbbi rendelte el az oltári szentségnek az oltárra való visszahelyezését. 4 Feuerné, 1977.; Balogh, 1985. 5 Pálos, 2000.18. o. 6 Pálos, 2000. 7 A sekrestye keleti ablaka esetleg még a 13. századból ered, amit az első gótikus periódusban másodlagosan használtak fel. 8 A boltozat mostanában kerül rekonstruálásra a nagy mennyiségben megmaradt boltozati bordakövek és a négy zárókő alapján. 9 Pálos, 2000. 10 Schallaburg, 1982, 656. o. 11 Feuerné, 1977. 12 Genthon-Dercsényi, 1954,423. o. 13 László, 1934, 220. o. 14 Borovszky, é.n. 67. o. 15 Nagy, 1907, 89. o. 16 Havassy, 1986, 34. o. 17 Nagy Iván monográfiájában tévesen sírkőnek véli a pasztofóriumot, s az évszámot is tévesen (1503 helyett) 1530-ként közli. Nagy, 1860. 18 Dornyay, 1928. (A szerző fordítását használtam fel.) 19 Sisa-Wiebenson, 1998, 76. o. 20 A történeti adatokra: Simon-Valter, 1986. 21 Simon-Valter, 1988. 22 A mai sekrestye helyén a 16. században is állt már valamilyen építmény. 23 Építésének idejére utal egy mesterjegy az egyik bordán, mely II. Ulászló visegrádi építkezésével (a ferences kolostor kerengője) hozható kapcsolatba. Simon-Valter, 1988. 24 Simon, 2002. 25 Nem kizárt, hogy a vállkő utólag került elhelyezésre. 26 Simon, 2002. 27 A templom kutatását Simon Zoltán végezte 2002-ben. 28 Joó, 1988. 254. o. 29 Joó, 1988. 30 Csánki, 1890. II. 167. o. 31 Simon, 2002. 32 ZSO, II., 6811. sz. 33 ZSO, III., 2914. sz. 34 Sedlmayr, 2001. 35 Sedlmayr, 2001. 36 Feuerné, 1977. 37 Dávid L., 1981. 38 Szabolcs-Szatmár Megye Műemlékei II. kötet, Bp. 1987. 147