Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - Kazareczki Noémi: A gótikus és a reneszánsz stílus együttélése Nógrád- és Borsod megye templomépítészetében

május 31-én kellett a sajószentpéteri Szent Miklós templomban harmadmagával tisztítóesküt tennie Kazai Gyula mesternek annak igazolására, hogy nem ő vitte el Vadna birtok határából a Pásztóiak 17 köböl mennyiségű kilencedgabonáját.

32 Egy 1412-es oklevél szerint ismét ez a templom volt kijelölt színhelye egy másik tisztítóeskünek.

33 Valószínűleg azért volt szükség két működő templomra, mert megnövekedett a lakosság. Hasonló helyzet figyelhető meg Miskolcon, ahol a régi város az Avason épült régi plébániatemplom alatt terület el, az új város pedig ettől északra. Sajószentpéteren nincs városkettőződés, de mindkét új templomot hasonló háromszögletű piacterek veszik körül. A16. század közepén vált reformátussá a város. Azzal kapcsolatban, hogy mi történt ez alatt a másfél évszázad alatt a református templommal adataink nincsenek, viszont a templom képe valamelyest árulkodik erről. Az épület a 15. század elejére tehát már elkészült, ezt bizonyítják a források, de emellett a hajó déli oldalán lévő korainak tűnő csúcsíves ablak is ezt valószínűsíti. A templom többi ablaka viszont egyértelműen a késő-gótika időszakába sorolható, tehát a 15. század utolsó harmadába. Ezek szerint ekkor átépíthették-bővíthették a templomot. Ekkor épülhetett a hosszházhoz kapcsolódó keletéit, poligonális szentély, melyet hat hármas tagolású támpillér erősít. (20., 21. kép) A szentély északi oldalához csatlakozik a sekrestye, a templom nyugati homlokzatához pedig a nagy harangtorony, két sarkán vaskos támpillérrel. (22. kép) A hajó déli oldalán nyílik a csúcsíves-bélletes gótikus kapubejárat, továbbá két gótikus ablak, a már említett korábbi, valamint egy nagyobb, mérműves, mely egykorúnak tartható a szentély négy mérműves ablakával. Az ablakok nagy formagazdagságot mutatnak. Mivel a mérművek megmaradtak, az ablakok jól szemléltetik azt a tézist, miszerint a későgótikában két egyforma ablakot soha nem helyeztek el egy templomon belül.

34 Egyébként nagyságuk, formájuk megegyezik, és mindegyik magas, karcsú és kétosztatú. A hajó déli oldalán lévő ablak és a mellette lévő, de már a szentélyben elhelyezkedő ablak is kereszteződő profilú alátámasztással készült.

35 Kelet felé haladva a következő ablak már félköríves alátámasztású, az ívzáradékban pedig kis körök helyezkednek el. Az e mellett helyezkedő délkeleti ablak lóhereívű alátámasztással készült, lefelé keskenyedő halhólyagmotívummal. A keleti oldalon pedig „kötél" jellegű, félköríves alátámasztással, és fölfelé keskenyedő halhólyaggal ellátott mérmű látható. (23. kép) Az északi oldalon (a délivel szemben) ugyanolyan bélletes bejárat nyílik, mint a déli. A torony párkányokkal tagolt mezőiből a süveg alatti rész minden oldalán kisebb gótikus ablak nyílik. Valószínű tehát, hogy a templom legkorábbi része a hajó volt. Ezt bővítették ki a szentéllyel, sekrestyével, és valószínűleg a torony is ekkor épülhetett a benne lévő kis későgótikus kétosztatú ablak alapján. A18. században beszakadt a hálóboltozat, melyet festett kazettás famennyezettel pótoltak. (25. kép) A diadalívnek már csak a lecsonkolt maradványa és a boltozat gótikus bordaindításai láthatók. A diadalív profilja hatszögletű volt, a bordaindításokat tartó nyolcszögletű konzolok a földről indulnak, kivéve az északi oldalon lévő első konzolt. A bordaindítások négyszögletesre faragottak, továbbá három irányba futnak szét. Itt is megtalálható a szentély északi oldalán a reneszánsz sekrestyeajtó, (26. kép) amelynek felső háromnegyede Wmamatagozattal keretezett és szemöldökpárkánnyal (lemez-szíma-lemez) ellátott. A tagozatok laposak, ezért ez is a reneszánsz korai szakaszába sorolható, nagyon hasonlít a sajókazai sekrestyeajtóra. Végül ezen a templomon található meg még az országban is egyedülálló jelenség, a rene145