Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - Kazareczki Noémi: A gótikus és a reneszánsz stílus együttélése Nógrád- és Borsod megye templomépítészetében

két külön műfajról van szó, hiszen a Nagyrévi tabernákulum nagyméretű, egy komplett oltárt képez. Ehhez hasonlít a Szatmári György pécsi püspök által készíttetett tabernákulum, mely Pécsett található a székesegyházban.

19 Nem tudni, hogy a pasztofóriumon lévő évszám datálja-e az új szentély elkészültét, csak feltételezhető, hogy nem utólagos a pasztofórium és a sekrestyeajtó. A fallal való egykorúságát csak egy falkutatás tudná igazolni, vagy cáfolni. A török időkben megrongálódott templomot 1713-ban hozták rendbe, mai diadalíve is ekkor épülhetett. Boltozata, barokk ablakai - közülük egy maradt meg a hajó déli oldalán - 1755-ből valók. III. Alsópetény A Tereskétől nem messze, szintén a Cserhát hegység nyugati részében fekszik Alsópetény. Római katolikus temploma is megerősíti az eddig tárgyaltakat. Nógrád megye nyugati része a korai Árpád korban teljes egészében királyi tulajdon lehetett. A 13. század elején a király a korábban egységes Petény földön létrejött két falut a Csák nemzetség Újlaki ágának adományozta. A család Ugrin nevű tagja eladományozta a Tolna megyei eredetű Zsadány nemből származó Dénesnek, amelyet 1274-ben ismét megerősített, viszont adományát 1280-ban egy másik tisztségviselőjének is, a Gyulazombor nembeli Erdő comesnek is eladta a két falut. A két adományozott között per robbant ki, de később megegyezésre került sor. (Dénes birtokolhatta a falut bizonyos összegek kifizetése után.) Valószínűleg Dénes leszármazóitól eredt a Petényi család, melyről legközelebb csak 1414-ben értesülünk, s mely 1440-ben halt ki.

20 A birtokot ezután I. Ulászló király a Szobi családnak - Jánosnak, valamint az ő István és Péter nevű fiainak - adományozta. Szobi Péter fia Mihály a köznemesi párt egyik jelentős vezetője lett a Jagellók uralkodása alatt. így került kapcsolatba Werbőczy Istvánnal, aki 1498-ban jegyzője, jogtanácsosa volt. 1505-ben még Szobié volt Alsópetény, majd nem sokkal ezután (közelebbről ismeretlen) időpontban Werbőczynek adományozta a birtokot, talán más nógrádi falvakkal együtt. 1515-ben Werbőczy már Alsópetényben keltezi egyik levelét, s talán nem teljesen alaptalan az ismert hagyomány, mely szerint itteni kúriájában írta a Hármaskönyvet. A szintén köznemesi eredetű Werbőczy 1480 körül lépett királyi szolgálatba. Először levéltárőr, majd a királyi törvényszék jegyzője, 1502-től országgyűlési ítélőmester, 1510től egyúttal ítélőmester az erdélyi vajda mellett, II. Lajos alatt királyi személynök. Jelentős birtokokat gyűjtött össze jogi tanácsaiért, és más szolgálatokért cserébe. Első birtokait Szobi Mihálytól Nógrádban kapta jogi szolgálataiért, később aztán a megye falvainak egész sorát szerezte meg. 1518-ban még II. Lajos király - akinek Werbőczy kancellárja lett - megfordult a faluban, és udvarházában. 1527-ben pedig János király is megszállt itt.

21 Karrierje Buda elfoglalása után ért véget, 1542-ben halt meg. A templom régészeti kutatására 1988-ban került sor, ezt követte műemléki helyreállítása. A magasabb dombtetőn emelkedő római katolikus templom egy téglalap alakú hajóból, egy északkelet felé hozzácsatlakozó keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből, valamint a kettő találkozási pontjánál az északi oldalhoz támaszkodó sekrestyéből és a hajó északi oldalához csatlakozó, csak alapjaiban feltárt kápolnából áll. (11, 12. kép) 140